A Princeton Egyetem professzora a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman blogjában írt újra vendégbejegyzést Magyarországról. Ahogy Scheppele írja, amíg egy éve még azzal volt tele a világsajtó, hogy Magyarország többpárti demokráciából egypárti állammá süllyedt vissza, mára elhalkultak a bírálatok. A Fidesz egyrészt kivárta, amíg elül a vihar, másrészt úgy tűnt, hogy a brüsszeli szankciófenyegetések és az amerikai felhördülés hatására változtat a leginkább kifogásolt jogszabályokon, a bírók kinevezése gyakorlatán és a médiatörvényen. Úgy tűnt, hogy az Alkotmánybíróság is teszi a dolgát: bár a taláros testület hatáskörét korlátozták, és a sorait párthívekkel tűzdelték meg, az Alkotmánybíróság sorozatban hatálytalanította az előtte landoló orbáni reformokat: így nyilvánították alkotmányellenesnek a bírók korai nyugdíjazását, semmisítették meg, hogy Magyarországon bűntettnek számítson hajléktalannak lenni, és törölték el a röghöz kötést is. Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének mindezt hajszálvékony többséget szerző ügyes manőverezéssel és a meglepően aktív ombudsman, Szabó Máté közreműködésével sikerült elérnie – írja Scheppele, elismerve, hogy ő is rosszul jósolt, és az Alkotmánybíróság határozott döntésekkel védte meg az alapvető jogokat és az alkotmányos alapelveket.

De a kormány most bosszúra készül az elszenvedett vereségekért, mégpedig azzal a 15 oldalas alkotmánymódosítással, amelyet Scheppele alkotmányos elképzelések „szemétdombra való mérgező hulladékának” nevez. Ezeknek az ötleteknek a nagy részével a Fidesz-kormány egyszer már előállt, és nemzetközi szervezetek tiltakoztak ellenük, vagy maga az Alkotmánybíróság törölte el visszakézből őket. A kiegészítés újra véget akar vetni a bírói függetlenségnek, még több ellenőrzést követel az egyetemek felett, ajtót nyit a politikai indíttatású perek felé, kriminalizálja a hajléktalanságot, a kormánnyal való együttműködési hajlandóságtól teszi függővé az egyházak elismerését, és minden területen csökkenti a garanciákat az emberi jogok érvényesülésére. Ha ez nem lenne elég, a 15 oldalas dokumentum értelmében a kormánynak speciális adók formájában ezután joga lesz a magyarokkal kifizettetni azokat a pénzbüntetéseket, amelyeket az alkotmányt vagy az európai jogrendet sértő intézkedések miatt kap. Az alkotmánymódosításba – írja Scheppele – belefért egy „mocskos húzás” is, vagyis az, hogy érvényteleníti az Alkotmánybíróság 2012. január 1. előtt hozott döntéseit, így azokra hivatkozni már nem lehet – sem az Alkotmánybíróság, sem az emberi jogi szervezetek, sem az egyszerű állampolgárok nem tehetik meg.

A 2012 előtti döntések eltörlését elvileg lehet azzal indokolni, hogy az új alkotmányhoz új döntések kellenek, csakhogy az Alkotmánybíróság ezt már biztosította, amikor úgy határozott, hogy azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, ahol a régi és az új alkotmány szövege lényegileg megegyezik, a korábbi döntések az irányadóak. Ha ezeket a régebbi rendelkezéseket érvénytelenítik, egyrészt „semmivé foszlik” az alkotmányt értelmező és védő esetjog, és megszűnik a garancia az emberi jogok védelmére is. Újra döntésre lehet szükség például a halálbüntetés ügyében, amelyet egy régi alkotmánybírósági döntés törölt el, az új alkotmány viszont nyíltan nem tiltja meg, de hasonló a helyzet a személyi számmal is, ami pedig a közéleti személyiségek bírálhatóságát illeti, bár a hozzá való jogot az alkotmánybíróság megvédte, az új alkotmányban nincs ott a szólásszabadsághoz tartozó jogok között – emlékeztet a professzor asszony.

A jövő AB-döntéseinek a kérdése, hogy mi lesz a a melegjogokkal, a melegek bejegyzett élettársi kapcsolatával. Amíg a régi alkotmány a nők jogainak figyelembevételével engedélyezte az abortuszt, az új alkotmány a fogantatás pillanatától védi a magzatot, a nők jogaira ezzel kapcsolatban viszont nem tér ki. A régi alkotmányban szerepelt a szabad egyházalapítás joga, az újból hiányzik. Korábban alkotmánybírósági döntés garantálta a nyugdíjhoz való jogot is, amelyet az új alaptörvény kimondva már nem véd meg – ahogy nem garantálja azt sem, hogy a fasizmus és a kommunizmus áldozatait mindenféle kárpótlási rendszerben egyenlően kezeljék – sorolja Scheppele, aki szerint ezeken túl is rengeteg homályos pont van még.

Az Alkotmánybíróságot – folytatja a professzor asszony – persze semmi nem akadályozhatja meg abban, hogy még egyszer ugyanazokat a régi döntéseit jelentse be anélkül, hogy a 2012 előtti esetekre hagyatkozna, politikailag ez azonban Scheppele szerint kevéssé valószínű. A 15 fős taláros testületben jövő áprilistól már kilenc olyan bíró lesz, akit a kormány ültetett oda, és „lehet tippelni”, hogy a Fidesz-hű többség hogyan dönt majd. Stumpf István kivételével a Fidesz által jelölt bírók gyakorlatilag minden esetben a kormányzati álláspontnak megfelelően szavaztak, és ha a kormány úgy dönt, hogy az új alkotmány mást mond, mint a régi, az új alkotmánybíróság ebben követni fogja.

De miért is kell a kormánynak egy alig egy éve létező, 45 oldalas alkotmányt 15 oldallal kiegészíteni? – firtatja Scheppele. A kiegészítés mindenféle engedményt eltöröl, amelyre a kormány az elmúlt egy évben kényszerült, és új bizonyítékát jelenti annak, hogy Orbán Viktor nem ismer korlátokat a hatalma előtt. Amikor Európa nemet mond neki, és a saját országa alkotmánybírósága mér rá vereséget, megvárja, amíg kikerül a reflektorfényből, majd alkotmánymódosítással tünteti el a számára kellemetlen korlátozásokat.

Paczolay Péter újraválasztása idén nyáron – Jogi karanténba került a testület