Börtönre ítélték az Orbán-kormány erdélyi kegyencét

Az ügyben másodszor születik első fokú bírósági határozat. A bukaresti törvényszék 2013-ban hét év szabadságvesztésre ítélte Oloszt, ám a fellebbezés nyomán a táblabíróság megállapította, hogy mivel a politikus ügyvédi státusszal is rendelkezik, a törvényszék nem volt illetékes az ügyben. A megsemmisített ítélet indoklásában egyébként a bíró kiemelte, hogy a vádlott feltűnő módon időhúzásra játszott, azzal a nyilvánvaló számítással, hogy a jogerős ítélet megszületése előtt életbe lép az új büntető törvénykönyv, amely a korábbinál lényegesen enyhébb büntetést ír elő a korrupciós bűncselekményekre. Ez 2014 februárjával meg is történt. A folyamatban lévő ügyekben így már az új szabályozás alkalmazandó, amennyiben az – mint ebben az esetben is – a vádlottnak kedvez.

Eredetileg, tekintettel Olosz törvényhozói státusára, a legfelső bíróság tárgyalta az ügyet, a politikus azonban közvetlenül az ítélethirdetés előtt, 2013. május 13-án lemondott képviselői mandátumáról, és ezzel az ügy átkerült a bukaresti törvényszékre.

Az 1976-ban született Olosz Gergelyt 2008-ban választották az RMDSZ parlamenti képviselőjévé. Azt megelőzően, 2007-2008-ban az Országos Energiaügyi Hatóság elnöke volt. Politikusi karrierjét összefüggésbe hozzák a Semjén Zsolthoz fűződő baráti kapcsolatával. Viszonyukról sokat elmond, hogy a KDNP elnöke 2012 őszén annak ellenére támogatta indítását az RMDSZ szenátorjelöltjeként, hogy a román korrupcióellenes ügyészség időközben vádat emelt ellene.

2011 elején a Fidesz-KDNP megpróbálta Oloszt juttatni az RMDSZ elnöki székébe, a két évtized után távozó Markó Béla helyére. A szövetség tisztújító kongresszusa előtt a fidesz.hu nagyinterjút közölt a politikussal, a szavazás előtt pedig a Fidesz üzenetét hozó Pelczné Gáll Ildikó szabályosan megfenyegette a végig morajló és hurrogó küldötteket: ha nem a megfelelő jelöltre szavaznak, annak hosszú távú következménye lesz.