Az egyházfő némán járta be az emlékhelyet, s imádkozott Maksymilian Kolbe, a szentté avatott lengyel ferences szerzetes cellájában is. Kolbét 1982-ben avatták szentté, mert saját életét ajánlotta fel egy családos lengyel fogolytársa élete helyett. Kolbe sokak szemében vitatott vallásos propaganda tevékenységet folytatott a két háború közötti Lengyelországban.
|
| Fotó: Kacper Pempel / Reuters |
A pápa találkozott a lengyel embermentők – a Világ igazai – leszármazottaival, és néhány egykori fogollyal. Az embermentők leszármazottai között volt két kislány, az Ulma család tagjai. A nácik 1944 márciusában egy lengyel rendőr feljelentéséből megtudták, hogy a galíciai Markówban Ulmáék két zsidó családot rejtegetnek. Megölték a szülőket és hat gyermeküket, s a két bújtatott családot. Összesen tizenhat embert. Így akarták demonstrálni, hogy mi vár a lengyelekre, akik zsidókat bújtatnak.
|
| Fotó: Stefano Rellandini / Reuters |
Az egykori foglyok között volt a 101 éves Helena Dunicz-Niwinska hegedűművész, akit Lembergből (Lwów) hurcoltak Auschwitzba, s ott a haláltábor zenekarában játszott. A látogatás része volt, hogy az egyházfő találkozott Michael Schudrich-csal, Lengyelország főrabbijával. A rabbi héberűl citálta „A mélységből kiáltok hozzád, Uram!” kezdetű zsoltárt, és arameus nyelven a Kaddist, a zsidó halotti imát.
Az egyházfő Auschwitzból Krakkóba utazott, ahol egy klinikai kórházban beteg gyermekekkel és szüleikkel találkozott. Este pedig újra az ifjúsági világtalálkozó résztvevőivel lesz együtt, keresztutat végez velük közösen a Blonia mezőn.
|
| Fotó: Stefano Rellandini / Reuters |
Ferenc pápa két elődje is járt Auschwitzban. II. János Pál – még mint Karol Wojtyla – többször is felkereste a lágert, erre emlékeztetett első, 1979 nyarán tett pápai látogatásán is. A lengyel pápa rengeteget tett a katolikus-zsidó párbeszédért, a vészkorszak okozta iszonyú sokk feldolgozásáért. A államszocialista Lengyelországban a rendszer elhallgatta, hogy területe a zsidó nép mártíromságának színtere lett. Csak a lengyel veszteségeket hangsúlyozták. II. János Pál utasítására hagyták el 1993-ban a karmelita apácák a láger területét, ahol 1984-ben zárdát létesítettek. A zsidó közvélemény ezt megelégedéssel fogadta. 2006 márciusában felkereste a tábort XVI. Benedek is. Ő ott azt mondta, hogy a „német nép fiaként" jött Auschwitzba, s arról beszélt, hogy a németséget egy bűnöző csoport „tévesztette meg", s bírta rá a világméretű bűnre. Bocsánatkérés nem hangzott el a részéről.
