Afrikai bevándorlók

Reuters - Tony Gentile

„A képzett munkaerő a szegény országokból a gazdagokba történő elvándorlása egyáltalán nem aggaszó folyamat. Hosszú távon ugyanis mindenki jól jár vele" - írja Michael Clemens és David McKenzie migrációkutató a Foreign Policy-ben.

A fejlett országokban a jobboldal általában a hazai munkahelyek védelmére hivatkozva igyekszik korlátozni a bevándorlást. A baloldalon pedig rendszerint azért kifogásolják a képzett munkaerő nyugatra vándorlását, mert attól tartanak, hogy a szegény országok tehetség nélkül maradnak, és így nem tudnak növekedési pályára állni. Vannak, akik a gyarmati kizsákmányolás folytatásának, vagy egyenesen a rabszolgatartás modern formájának tekintik az agyelszívást. Fidel Castro is imperialista mételynek nyilvánította és az apartheidhez hasonlította a szegény országok képzett munkaerejének elcsábítását.

Az agyelszívás aggasztó, vagy mégsem?

Az aggodalmak nem teljesen alaptalanok. Az ENSZ adatai szerint az agyelszívás évi 4 milliárd dollárnyi kárt okoz Afrikának. Etiópia 1980 és 1991 között elvesztette képzett munkaerejének 75 százalékát. Az afrikai orvosok és nővérek tömeges távozása az AIDS elleni harcot is megnehezíti - figyelmeztetett két éve az Egészségügyi Világszervezet. A probléma nem csak a Száhel-övezetben, hanem Ázsia, Latin-Amerika, sőt már Európa szegényebb országaiban is jelentkezik. Romániában orvoshiány alakult ki, miután csak tavaly kétezer orvos (az összes orvos 5 százaléka) hagyta el az országot.

Ez azonban csak az érem egyik oldala - figyelmeztet cikkében Clemens és McKenzie. A statisztikákból ugyanis az is kiderül, hogy az agyelszívásnak összességében több az előnye, mint a hátránya - a szegény országok számára is.

Az amerikai kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a képzett munkaerő gyakran külföldön tanul, vagyis nem az anyaország költségvetésének terhére szerez diplomát, így távozása esetén sem éri közvetlen anyagi kár hazáját. Felmérések szerint az Egyesült Államokban dolgozó afrikai orvosok fele nem hazájában végezte el az egyetemet.

Nem igaz az sem, hogy az orvosok és nővérek távozása minden esetben a hazai egészségügyi ellátás színvonalának csökkenésével jár. Bár a Fülöp-szigetekről rengeteg egészségügyi dolgozó megy nyugatra, az országban még mindig magasabb az ezer főre eső orvosok és nővérek száma, mint Nagy-Britanniában.

A kivándorlás és jótékony hatásai

Az ok egyszerű: mivel a külföldi munka lehetősége vonzó, a fiatalok nagy számban iratkoznak be az egészségügyi képzésbe - sokkal többen, mint ahányan aztán külföldre távoznak. Az amerikai vagy ausztrál vízum megszerzésének lehetősége tanulásra ösztönzi a szegény országok lakóit. Azok a fiatalok, akiknek a tanulás esélyt ad arra, hogy elhagyják szegény szülőfalujukat, komolyabban veszik az iskolát. A legjobb tanulók valóban elmennek, de az otthon maradók is sokkal iskolázottabbak lesznek, ami előmozdítja a gazdasági fejlődést. Indiában a fiatalok akkor kezdték komolyan venni a számítástechnikát, amikor a legjobbaknak lehetősége nyílt rá, hogy külföldön vállaljanak munkát.

Török bevándorlók Bremen-Göpelingenben
AFP - David Hecker A kivándorlás mellett döntők rendszerint több évig otthon helyezkednek el, mielőtt külföldi állásajánlatot kapnak, és így ledolgozzák az esetleges állami oktatás költségét. Sokan pedig nem örökre, hanem néhány év után hazatérnek, és természetesen hozzák megtakarított pénzüket is, amely így hazájukat gazdagítja.

De még akkor is segítik hazájuk felvirágoztatását, amikor külföldön dolgoznak - teszi hozzá Clemens és McKenzie. A kivándoroltak és a külföldön dolgozó vendégmunkások több mint 20-20 milliárd dollárt küldenek haza Mexikóba, Kínába és Indiába. Ukrajnába 8,5 milliárd, Romániába és Lengyelországba közel 5 milliárd, Szerbiába 3,5 milliárd, Magyarországra csaknem egymilliárd dollár érkezik. Afrikába ugyan kisebb összegek vándorolnak, de a legszegényebb területen a kevés többnek számít: több afrikai ország nemzeti össztermékének egyharmadát teszi ki a külföldön élők által hazaküldött pénz, és van, ahol ez az arány megközelíti a GDP felét. Összességében óriási pénzekről van szó: a szegény országból érkezett bevándorlók 300 milliárd dollárt küldenek haza. Ez több mint háromszorosa az összes külföldi segélynek.

Az alacsony színvonal oka a távozásnak

Ami pedig a szegény ország egészségügyi problémáit illeti, elsősorban nem az orvosok és a nővérek tömeges elvándorlása jelenti a problémát, hanem az ellátás hiányosságai: a kevés kórház, a gyógyszerek és az orvosi eszközök hiánya, a szennyezett ivóvíz, a csatornázatlanság és az alapvető higiénés ismeretek hiánya. A leginkább elmaradott területeken nem azért kevés az orvos, mert a nyugat elcsábította őket, hanem mert a falvakból a városba költöztek. A kenyai orvosok 66 százaléka Nairobiban praktizál, holott a fővárosban mindössze az ország népességének 8 százaléka él. Afrika többi országában hasonlók az arányok. Ráadásul a statisztikákból az is kiderül, hogy a gyerekhalálozás éppen azokban az országokban alacsonyabb, ahonnét sok orvos megy külföldre.
Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) néhány hete nyilvánosságra hozott idei jelentése is hasonló következtetésekre jut, mint a két amerikai kutató.

Orosz bevándorló Bét Semes-i boltjában
REUTERS - Natalie Behring A felmérés felhívja rá a figyelmet, hogy a munkaerő vándorlása elsősorban az országhatárokon belül történik, és a migránsok mindössze 30 százalékát teszik ki a szegény országokból fejlettekbe költözők. Az UNDP kiemeli, hogy a kivándorlók által hazaküldött pénz számos országban meghaladja a nemzetközi segélyek mértékét, és jelentősen hozzájárul az iskolázottság elterjedéséhez.

A jelentés kitér rá, hogy az orvosok és a nővérek elvándorlása valóban komoly gondot jelent egynémely szegény országnak, ám hozzáteszi, hogy az egészségügy alacsony színvonala nem következménye, hanem oka a szakképzett dolgozók külföldre távozásának.