A lengyel parlament, a szejm pénteken elutasította azt a törvénymódosító javaslatot, amely újra engedélyezte volna a kóser vágást és kóser vágóhidak működését az országban. A tervezettel Donald Tusk miiszterelnök pártja, a kormányzó Polgári Platform (PO) állt elő azután, hogy tavaly az alkotmánybíróság állatvédelmi aggályokra hivatkozva betiltoztta a kóser vágást Lengyelországban. A szejmben most 222 képviselő mondott nemet a módosításra, amelyet csak 178-an támogattak. A PO 38 képviselője az ellenzékkel együtt szavazott az állatvédelmi törvény kiegészítése ellen.

A parlamenti döntés azt jelenti, hogy a lengyelországi zsidók ezután seem vághatnak le állatokat a kóser, a muzulmánok pedig a halal étkezés előírta szabályok szerint. Michael Schudrich főrabbi és Piotr Kadlcik, a lengyelországi zsidó hitközségek szövetségének az elnöke nyilatkozatot adott ki, amely szerint Lengyelországban most az a „minden igazságot nélkülöző nézet győzött, hogy a kóser vágás kínzás. Ez az első kóser vágás ellen emelt tilalom az Európai Unióban, amely nem közvetlenül még a náci érában hozott tilalmakon nyugszik – idéz a Jerusalem Post a közleményből. A lengyel zsidók szerint a parlamenti döntés inkább csak vallási előítéleteket tükröz: a katolikus Lengyelországban a II. világháború előtt hárommillió zsidó – a legtöbb az európai országok között –, többségüket a megszálló nácik azonban haláltáborokba hurcolták és megölték megölték a holokauszt idején. Ahogy Schudrich és Kadlcik emlékeztet, a lengyel törvények engedélyezik a vadászatot, vagyis hogy állatokat kedvtelésből ítélnekk szenvedésre, így a kóser vágás betiltása mögött nehéz nem meglátni azt a „vészjósló képmutatást”, amellyel a szejm a lengyel állampolgárok egy részét diszkriminálta. Lengyelországban jelenleg 20-30 ezer zsidó és ugyanennyi muzulmán él, akiket januárig országszerte 20 vágóhíd szolgált ki. Kadlcik elmondása szerint a kóser étkezési szokásokhoz néhány száz zsidó család tartja magát.

Az Európai Unió elvileg előírja, hogy az étkezésre szánt állatokat a vágóhidakon elkábítsák, mielőtt megölnék őket, de kivételt tesz a kóser és a halal vágással, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága vallási jognak tekint. A kóser vágás előírásai kategorikusan, a halal az esetek túlnyomó többségében megköveteli, hogy a leölendő állatok az eszméletüknél legyenek, amikor levágják őket. Az  állatokat hibátlan pengéjű, éles késsel ölik meg, egy gyors oda-vissza mozdulattal metszve át a nyaki ütőeret, a légcsövet, a nyelőcsövet és a bolygóideget. Az állatot ezután kivéreztetik. Az évezredes hagyományt az állatvédő szervezetek egy része kínzásnak tartja, és nagyrészt az ő követeléseikre a 28 EU-tagországból Lengyelország mellett Luxemburg és Svédország, az európaiak közül pedig Norvégia, Svájc és Izland már betiltotta az eljárást. (Hollandiában egy kis parlamenti alakulat, az Állatok Pártja 2011 szeptemberében elérte, hogy a parlament törvényt hozzon a kóser és a halal vágás betiltásáról, ám ezt a törvényt néhány hónappal később megsemmisítették.)

Ami Lengyelországot illeti, az alkotmánybírósági tilalom és a parlamenti döntés nem csak a zsidókat és a muzulmánokat sérti, de azoknak a lengyel termelőknek az érdekeit is, akik januárig jelentős bevételekért exportáltak kóser, illetve halal készítményeket külföldre. Korábban a muzulmán országok – főleg Törökország – évente 90 ezer tonna marhahúst vettek Lengyelországtól, Izrael pedig évi négyezer tonna kóser lengyel húst importált. Januárban a tilalommal ennek a becslések szerint évi 330-460 millió dolláros üzletnek lett vége, és miközben a képviselők odabent szavaztak, a hústermelők a szejm előtt tüntettek a törvénymódosítás elfogadásáért. „Nem tudjuk eltartani a családunkat, a piacot meg odaadtuk a francia, a német és a holland cégeknek. Bravó” – magyarázta az egyik tüntető az AFP riporterének. A PO egyébként arra hivatkozva nyújtotta be a törvénymódosító javaslatot, hogy az alkotmánybírósági tilalommal hatezer munkahely szűnt meg úgy, hogy közben a lengyelek 13 százalékának nincs munkája.