– Arról volt szó, hogyan lehetne azonosítani a bűnözőcsoportot, amely törvénytelen lehallgatásokat szervezett magántulajdonú ingatlanokban – így nyilatkozott Bojko Boriszov volt bolgár kormányfő, amikor kedden elhagyta az ügyészség épületét. Nem volt kihallgatás, az ügyészekkel csak beszélgettünk – állította a több mint másfél órás szeánszról.

Boriszov tehát arról „beszélgetett”, hogy Cvetan Cvetanov – volt kormányának belügyminisztere, és pártbeli helyettese – miként szervezett lehallgatásokat politikai ellenfelei és barátai, valamint üzletemberek ellen. A bolgár Watergate-nek nevezett botrány főszereplője Cvetanov, de a háttérben ott áll Boriszov, aki a Polgárok az Európai Bulgáriáért (GERB) nevű jobbközép párt alapítója.

Boriszov azután mondott le, hogy februárban spontán tüntetések törtek ki az aránytalanul magas háztartási energiaárak és az energiaszolgáltatást ellenőrző külföldi monopóliumok ellen. Jelenleg ügyvezető kormány viszi az ügyeket, a hétvégén előrehozott választásokat rendeznek.

Az előrejelzések szerint a nyilvánvaló törvénysértés ugyan meggyengítette a Boriszov és pártja iránti bizalmat, de változatlanul a GERB a legnépszerűbb – a voksok 26-28 százalékát jósolják nekik. A baloldali koalíció – amelynek fő ereje a Szergej Sztanisev volt miniszterelnök vezette Bolgár Szocialista Párt – 18-21 százalékot kapna. Biztos parlamenti bejutónak látszik a török és muzulmán szavazókat képviselő DSZP (Jogok és Szabadságok Mozgalma), valamint az Ataka (Támadás) nevű szélsőjobboldali, radikális nacionalista szervezet. A négyszázalékos küszöböt átlépheti a Polgárok Európáért nevű liberális formáció, amelyet Meglena Kuneva volt Európa-ügyi miniszter és EU-biztos alapított. A bulgáriai választásokat a botrányok és szavazatvásárlások miatt szoros megfigyelés alá vonta az EBESZ. Tárgyalnak arról is, hogy a „bolgár Watergate” az Európai Parlament elé kerüljön.

Bojko Boriszov kormányfő