A sürgős felújításra váró műemlék Lónyay Elemér és Stefánia belga királyi hercegnő tulajdona volt, akik elköltözésük után, 1944-ben, végrendelettel a Szent Benedek Rend Pannonhalmi Főapátságára hagyták az épületet. 1947-ben, a párizsi békeszerződés értelmében a települést Csehszlovákiához csatolták, a kastélyt pedig nem sokkal később a Benes-dekrétumok alapján az állam elkobozta.

Az oroszvári kastély tulajdonáért is dúl a felvidéki jogi csata Somogyi Tibor

A hatóság azonban nem az apátság, hanem Lónyay nevére állította ki az elkobzó határozatot. Miután a bencés rend a csehszlovákiai rendszerváltást követően elfogadott kárpótlási törvény alapján benyújtotta a kastéllyal és az ingatlanokkal kapcsolatos jogigényét, kérelmüket az illetékes bíróságok (legutóbb a szlovák alkotmánybíróság is) erre a tényre, valamint más formai okokra hivatkozva utasították vissza, és kivétel nélkül a szlovák állam tulajdonjogát állapították meg. Michaela Moravcíková történész szerint elvesztek azok a dokumentumok, amelyek az elkobzásokról rendelkeztek.

– Mi az értékhez ragaszkodunk, nem a létesítményhez: peren kívül is megegyeztünk volna, ám erre Szlovákia nem volt hajlandó – nyilatkozta Várszegi Asztrik. A pannonhalmi főapát, a Magyar Bencés Kongregáció legfőbb elöljárója bejelentette azt is, jogorvoslati kérelmükkel nemzetközi fórumokhoz, többek között az Európai Parlamenthez fordultak, amely már be is fogadta a beadványukat. Emlékeztetett arra is, az örökség Ausztriához tartozó részét a bencések évtizedek óta háborítatlanul birtokolják és használják. A pozsonyi kormány eredetileg részben költségvetési és uniós forrásból, jórészt pedig magánbefektetői pénzekből tervezte a kastély felújítását 2016 júliusára, amikor Szlovákia átveszi a soros uniós elnökséget. Ám a kabinet végül elállt ettől a tervétől, viszont a műemlék állaga vészesen romlik.

Idén a bencések Ján Orosch nagyszombati érsekkel is jogvitába keveredtek, mert a főpap nyáron önkényesen a főegyházmegyére íratta át a Révkomárom környékén levő, 660 hektárnyi, becslések szerint mintegy hárommillió euró (csaknem egymilliárd forint) értékű szántóikat. Megkeresésünkre Dusan Kolencík, az érseki hivatal szóvivője a Szentszék 1977-ben elfogadott döntésére hivatkozott, amelynek értelmében az esztergomi, illetve a győri egyházmegye felvidéki, valamint a bencések itteni plébániái a szlovákiai egyháztartomány részeivé váltak, ezáltal az ingatlanjaik is.

Arra a felvetésünkre viszont nem volt hajlandó válaszolni, hogy az érsek miért hagyta figyelmen kívül a kánonjogot, amely szerint szerzetesi ingatlanokat egy egyházmegye sem tekinthet saját tulajdonának. Az érvet ellenben az illetékes révkomáromi ügyészség jogosnak minősítette, és novemberben elrendelte az érsekség javára történt kataszteri bejegyzés törlését. Mire Orosch érseki dekrétummal törölte a Révkomáromi Bencés Rendház jogalanyiságát is.

Lapunk megkeresésére Szalay György, a révkomáromi bencések jogi képviselője azt mondta: a szlovákiai ügyészségen, illetve a Szentszéken már megtették a jogorvoslati lépéseket.