Berlusconi lebegteti az olasz gazdaságot
Noha folyamatos a nyomás a miniszterelnökön, s hétfőn többször is elterjedt, hogy „távozása már csak percek kérdése”, a 75 éves médiamogul nem tágít. A Libero olasz napilapnak adott telefoninterjújában közölte: a keddi, 2010-es költségvetési kiadások elfogadásáról szóló voksolás után bizalmi szavazást kér maga ellen. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan mikor – mindenesetre az ellenzék is hasonló akcióra készül.
– Olaszország gondjaira nem mentőcsomag a megoldás, hanem egy hiteles kormány – vélekedett lapunknak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel intézet kutatója. Szerinte Itália helyzetét az oldaná meg, ha Berlusconi lemondana, s egy Itáliában, valamint nemzetközileg is elismert szakember vezetésével két évre támogatást kapna egy olyan kormány, amely elvégezheti a „piszkos munkát”. Új választásokat pedig csak ezután rendeznének. A szakértő hangsúlyozta: külső forrásból nem is lehet megmenteni a 1900 milliárd euró államadóssággal bíró országot. Úgy vélte, a tízéves olasz államkötvény hozamának 6,6 százalékra emelkedése még nem az a szint, ami csődbe vinné az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságát, s az új kormány hírére a hozam akár négy százalékra is csökkenhetne.
Olaszország mellett Görögországgal is foglalkozott a hétfő este Brüsszelben összegyűlő Eurogroup. Az eurózóna pénzügyminisztereinek csoportja azt várja, hogy az új athéni kormány világossá teszi: az október végi EU-csúcson elfogadottakat az utolsó betűig betartja. A tanácskozásra érkező Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter egyelőre csak az egységkormányról folyó tárgyalásokról számolhatott be partnereinek. Valószínűleg hiába reménykedik, hogy az előző mentőcsomag 8 milliárd eurós részletének átutalásáról döntenek a tárcavezetők. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter Brüsszelbe érkezve világossá tette: a Görögország működéséhez szükséges pénzt csak akkor utalják, ha az új athéni kormány elkötelezettsége a mentőcsomag s az azzal járó megszorítások mellett sziklaszilárdnak bizonyul. Athénban Lukasz Papademosz közgazdász, az Európai Központi Bank korábbi alelnökének neve merült fel konszenzusos kormányfőként – egyelőre azonban nem tudni, hogy Papademosz vállalná-e a nem éppen hálás feladatot.
Kulcskérdés, hogy honnan sikerül forrásokat találni az eurózóna országait elvileg megvédeni hivatott Európai Pénzügyi Stabilitási Alaphoz (EFSF), miután a múlt heti cannes-i csúcson kiderült, a fejlődő gazdaságok nem hajlandók abba pénzt beleadni. Az eurózóna pénzügyminisztereinek tisztázni kell azt is, milyen szerepet tölt be majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az eurózóna megsegítésében. Christine Lagarde, IMF-vezér tegnap Moszkvában járt, hogy meggyőzze a világ harmadik legnagyobb valutatartalékával rendelkező országot, segítsen be az eurózóna stabilizálásába. A tárgyalásokról nem szivárgott ki semmi, de Vlagyimir Putyin kormányfő – a Reuters által idézett hétfői beszédében – azt hangsúlyozta, a fejlődő „BRICS-országok” valószínűleg csak az IMF-en, és nem az EFSF-n keresztül szállnának be a finanszírozásba.
Párizsban megszorításokat és adóemeléseket jelentett be Francois Fillon kormányfő: a következő két évben 18,6 milliárd eurót akarnak megspórolni. Már 2017-re 62 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. A piacok megnyugtatása mellett a lépésekre azért is szükség van, mert a múlt héten 1,75 százalékról 1 százalékra vitték le a 2012-re előrejelzett gazdasági növekedést, s jövőre 6-8 milliárd eurót kell megspórolniuk, hogy tartsák a deficit tervezett számait.
