Berlin a német egység győztese
Ma ugyanis húsz éve, hogy Wolfgang Schäuble (nyugat)német belügyminiszter és Günther Krause NDK-s államtitkár aláírták az egyesítési szerződést. (Az egység napját azonban október 3-án ünneplik.)
A folyamat gyors és feltartóztathatatlan volt: a keletnémetek semmiképpen sem akarták húzni az időt, az egyesítést zászlójukra tűző kereszténydemokraták (CDU) az 1990-es első össznémet választásokon fölényes győzelmet is arattak, meghosszabbítva ezzel az akkor már temetett Kohl-korszakot. A lassú összeolvadás mellett kampányoló Bündnis 90 ezzel szemben csak a szavazatok 2,9 százalékát kapta.
A vita persze azóta is tart a német egyesítés módjáról, elégedetlen politikus is mindig akad. Most Matthias Platzeck (SPD), brandenburgi kormányfő volt a soros: „Nem tudom, mit kellene ünneplni. Nem beolvasztást (Anschlusst), hanem egyenlők közti együttműködését szerettük volna” – panaszolta a Der Spiegelnek adott interjúban. A szóhasználat felér egy provokációval: „Anschluss” néven Ausztriának a náci Németországhoz való csatolását tartja számon a történelem. A rövid ideig az SPD elnöki posztját is betöltő Platzeck viszont úgy véli, hogy több elismerés járna a keletiek erőfeszítéseiért is. A fizetések még mindig magasabbak nyugaton, de az évforduló kapcsán közölt Sozialreport 2010 azt mutatja: a nyugatiak csupán 11 százaléka, és a keletiek 9 százaléka kívánja vissza a falat.
Az új főváros, Berlin viszont egyértelműen a győztesek közé tartozik. Az egyesítési szerződés rendelkezett arról is, hogy a kormányzat átköltözik Bonnból Berlinbe. Igaz, hat minisztérium „főhadiszállása” Bonnban maradt: a tisztviselők jókora összegekért ingáznak folyamatosan a két város között.
Az egykor két részre osztott Berlin mára Európa egyik legélhetőbb, legvirágzóbb fővárosa, vezető kulturális metropolisza lett. Nemzetközi turista-látványosság is, tavaly 9 millióan keresték fel. Az utóbbi húsz év jelentős építészeti beruházásait képtelenség felsorolni: a semmiből épült újjá a Potsdamer Platz, átalakult a Brandenburgi kapu környéke, sok változás történt az Alexanderplatzon is. A veszteséges városi költségvetést sikerült rendbe tenni, és a gazdaság is felfedezte magának a fővárost: a biotechnológia és a média már itt koncentrálódik. Az előrejelzések szerint 2020-ig akár félmillió új munkahely jöhet létre.
