galéria megtekintése

Beindítaná az üzletet az Orbán-kormány a világ második legnagyobb diktatúrájával

5 komment

NOL/MTI

Sok lehetőség van a türkmén-magyar üzleti kapcsolatokban, amelyeket szeretnének erősíteni - mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára kedden Budapesten, a magyar-türkmén gazdasági együttműködési kormányközi bizottság második üléséhez kapcsolódó üzleti fórum megnyitóján.

Az államtitkár hangsúlyozta, két éve dolgoznak azon, hogy a türkmén-magyar kapcsolatokat minél szélesebb körűvé tegyék, a korábban is meglévő kulturális kapcsolatok mellett minél több kereskedelmi lehetőséget keressenek, illetve a keleti nyitás politikájában Türkmenisztán megkapja a megfelelő helyet.

Az élelmiszeriparban, mezőgazdaságban, víztechnológiában, sportban, gépiparban, infokommunikációs technológiában és több más szektorban is látnak olyan lehetőségeket, ahol együtt tudnak működni - fejtette ki az államtitkár.

Szabó László kiemelte, szerdán aláírják a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodást. Az államtitkár kitért arra is: szeretnék megoldani, hogy a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) belevághassanak türkmenisztáni beruházásokba, illetve hogy találjanak olyan türkmén termékeket, amelyeket akár Magyarországon, akár Európában forgalmazni tudnak, tehát kétirányú kereskedelmi kapcsolatokat építenének ki.

 

Bazarov Batyr türkmén gazdasági és fejlesztési miniszter az üzleti fórum megnyitóján egyebek mellett elmondta: az ország kereskedelmi forgalma több mint 26 milliárd dollár volt tavaly, ezen belül az export több mint 19 milliárd dollárt tett ki.

A Magyarország és Türkmenisztán közötti kereskedelmi forgalom több mint 37 millió dollár volt 2015-ben, jelentősen nőtt az előző évhez képest - közölte, hozzátéve, hogy a magyar partnerek a többi között gyógyszerekkel, műszaki berendezésekkel, szállítási eszközökkel vannak jelen.

A miniszter hangsúlyozta, Türkmenisztán érdekelt a magyar cégek megjelenésében, az üzleti kapcsolatok erősítésében.

A fenti lehetőségekkel kecsegtető magyar-türkmén kapcsolatokba Gurbanguly Berdimuhamedow türkmén elnök 2014. júniusi budapesti látogatása lehelt új életet, az Orbán-kormány nyitási szándékát pedig láthatólag az sem zavarja, hogy Észak-Korea után Berdimuhamedow Türkmenisztánja a világ második legnagyobb diktatúrájának számít – Türkmenisztán legalábbis rendre az utolsó előtti helyen végez a Freedom House sajtószabadságról, illetve a demokratikus szabadságjogok érvényesítéséről készített listáin.

Berdimuhamedow 2014 májusában Pekingben a díszsorfal előtt. Gyorsan szertefoszlatta az illúziókat
Berdimuhamedow 2014 májusában Pekingben a díszsorfal előtt. Gyorsan szertefoszlatta az illúziókat
Jason Lee / Reuters

Berdimuhamedow minden türkmének atyjának, a 2006-ban elhunyt Saparmurat Niyazovnak volt a jobbkeze. Hatalomra kerülése után egy időn át a nyugati világ még elringatta magát abban a reményben, hogy Türkmenisztán a demokratizálódás útjára lép – újra lehetett például cirkuszi és operaelőadásokat tartani (ezeket a Niyazov-rezsim tiltotta be –, majd visszatértek a 2002-ben eltörölt Gergely-naptárhoz is –, de aztán a 2008-as alkotmánymódosítás minden illúziót szertefoszlatott. Berdimuhamedow elődjéhez hasonlóan állandó jelzőt vett fel (ő Arkadag, a Védelmező), a látszat kedvéért fenntartanak egy-két politikai tömörülést, de a Türkmenisztáni Demokrata Párt vezetésével egypártrendszer van, az állambiztonsági szolgálatok rutinszerűen figyelmeztetik az emberi jogvédő aktivistákat, hogy ne találkozzanak az EBESZ képviselőivel. Egy ismert aktivistának, Natalija Sabuntsznak 2013 februárjában véres birkafejet hagytak a lakása előtt egy nappal azután, hogy a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozott a valamivel korábban tartott választásokról.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.