„Magyarországot csak Magyarország tudja kihúzni a slamasztikából, az uniós keretrendszer azonban roppant fontos az országnak. Az Orbán-kormány elmegy a falig az EU-ellenességben, de vissza is fordul onnan, mert a 28-ak legnagyobb nettó pénzfelvevője." Így fogalmazott Parti Nagy Lajos író a bécsi parlament Ungarn – Quo Vadis című rendezvényén. Quadriga néven még az osztrák parlament előző elnöke, az augusztusban elhunyt Barbara Prammer találta ki, s utóda, Doris Bures folytatja a vitasorozatot, amelyen mindig aktuális könyvek hátterével időszerű témákról vitatkoznak szakértők a parlament intézményeként működő Palais Epsteinben.

A 16. rendezvénynek a témája Magyarország volt. Az esemény aktualitását növelte, hogy szerdán Magyarországra látogat majd az osztrák államfő. A vitatkozók között volt Heller Ágnes filozófus, akivel Heinz Fischer elnök külön is találkozik Budapesten és Ernst Gelegs, az osztrák televízió kelet-európai tudósítója, aki 15 éve figyeli a magyarországi eseményeket, s nemrégiben könyvet is írt „Üdvözlet Orbán-országból. Jobboldali forradalom Magyarországon" címmel.

Parti Nagy szerint Magyarország rettenetes irányba tart, az ellenállásnak csak szigetei vannak, csekély hatósugárral, alig hallhatóan. Miközben az utóbbi öt évben a hatalom egyre inkább egy kézben koncentrálódik, a tömegek azzal vannak elfoglalva, hogy megakadályozzák saját lecsúszásukat. Heller Ágnes szerint a magyar történelemben az emberek leginkább alattvalók voltak, a rendszerváltás meghozta ugyan a szabadság intézményeit, de a szelleme nem hatotta át az embereket. A filozófus szerint az első Orbán-kormány még a demokrácia szabályai szerint váltotta a szocialista kormányt, aztán ebből tanulva a váltás ellen kezdett dolgozni. „Angela Merkel 44 százalékos választási eredménnyel koalíció kötésére kényszerült, a Fidesz ellenben kétharmados hatalomhoz jutott."

„A törvények állandó buherálása folyik, éjjel-nappal gátlástalanul igazgatják a szabályokat" – egészítette ki szavait Parti Nagy Lajos, aki a rendszerváltás utáni összes magyar kormányt felelőssé tette a társadalom lecsúszott egyharmadának magára hagyásáért. „Íróként nem tudok ennek a folyamatnak a krónikása lenni, átfogóan ábrázolni, de kollégáimmal az elmúlt öt év torzképét megrajzoltuk" – így Parti Nagy, aki nemrégiben megtiltotta, hogy műveit a közmédiában mutassák be.

A két magyar értelmiségi átfogó pesszimizmusával szemben, ami a bénult demokratikus ellenzék bírálatára is kiterjedt – ők vesztették el az önkormányzati választást, szögezték le –, Ernst Gelegs helyeselte, hogy az Orbán-kormány a jóléti társadalom leáldozásával a foglalkoztatásra akarja alapozni a fejlődést. Vitapartnerei azonban darabokra szedték a közmunka intézményét, rámutatva a rászorultak iszonyatos kiszolgáltatottságára.

A vitát vezető Roland Adrowitzer újságíró a Jobbik erősségének okait firtatta, az EU lehetőségeit a demokratikus vívmányok védelmében, s a magyarországi perspektívákra kérdezett rá. Gelegs szerint a gazdasági helyzet romlása az egyetlen, ami veszélyeztetheti az Orbán-kormány létét.