A romániai magyar politikus több javaslatát is elfogadta korábban a szenátus, amikor a parlamentben vita folyt a magas rangú tisztségviselők vagyonának, tisztség- és érdekbeli összeférhetetlenségének vizsgálatára hivatott feddhetetlenségi ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényről. A jogszabály végső változata az államfő és több romániai civil szervezet szerint megnyirbálja a korrupció visszaszorítására hivatott intézmény hatásköreit.  A román államfő azt követően foglalt állást az ANI kérdésében, hogy korábban visszaküldte a parlamentnek az intézmény működését szabályozó törvényt. A szenátus észrevételeinek jelentős részét elutasította.

Basescu és a civil szervezetek leginkább azt kifogásolják, hogy nem alakulhatnak meg a romániai ítélőtáblák mellett működő, bírákból és ügyészekből álló vagyonvizsgáló bizottságok, és az ügynökség valamennyi tisztségviselő esetében mandátumuk lejárta után csak egy évig vizsgálódhat az államfő által javasolt három év helyett. Basescu a román közszolgálati televíziónak adott interjújában - amelyet pénteken idézett román média - kijelentette, hogy Frunda a jogszabályról folytatott vitában Románia érdekeit sértő álláspontot képviselt, de nem azért mert magyar, hanem - mint mondta - vélhetően „neki és a klientúrájának rejtegetnivalója van”.

Az államfő emlékeztetett arra, hogy az ANI működésére különösen odafigyel az Európai Bizottság, amely Románia 2007-es EU-csatlakozása után is figyelemmel kíséri a romániai igazságszolgáltatást. A kiemelt figyelem megszűnésének egyik feltétele az, hogy az ANI hatékonyan működjön. Basescu szerint Románia kompromittálta magát Brüsszel előtt, és eljátszotta hitelességét a mostani jogszabály elfogadásával, amit már az államfő nem küldhet vissza, hanem köteles aláírni a román alkotmány szerint.

Az RMDSZ szenátora ezzel szemben azt állítja, hogy Románia érdekeivel összhangban van a jogszabály, és szerinte az ítélőtáblák mellett működő vagyonvizsgáló bizottságok alkotmányellenesek, ezért nem támogatta a létrehozásukat. Frunda szerint a jogszabály mostani formájában nem gyengíti az ANI hatásköreit. A szenátor cáfolta, hogy egyéni érdekek vezérelték volna, és emlékeztetett arra, hogy a román szenátus 115 támogató szavazattal fogadta el a törvényt, egy tartózkodás mellett, nem ő egyedül döntött a jogszabály végleges szövegéről.