Basescu Székelyföldre ment, és bocsánatkérést követel
Az Oroszország Hangja rádió még július 31-én, két nappal a Basescu sorsáról döntő népszavazás után adott hírt az állítólagos paktumról. Erre a héten Basescu magának a rádiónak adott interjújában reagált, bocsánatkérést követelve a felvetésért, hogy Orbán támogatása egy háttérmegállapodás része: Oroszország Hangja szerint e támogatás fejében Basescu megígérte, hogy azok a Romániában lévő magyar többségű területek – Hargita és Kovászna megye –, autonómiát kapnak Bukaresttől. „Hogyan gondolják, hogy Románia elnöke alkotmányt sértve odaadhat területeket? Mit hisznek, ez a Dnyeszteren túli terület?” – kérte ki magának Basescu a nem túl életszerű felvetést, utalva a Moldovai Köztársaságból kiválni akaró oroszajkú vidékre.
„Orbán Viktor és én hagyományosan támogatjuk egymást választási időszakban. Korábban én is a Fidesz támogatására szólítottam fel a Magyarországon élő románokat, és amúgy is, kapcsolatom a magyar kormányfővel nem korlátozódik a politikára” – cáfolta Basescu a paktum létezését. Az igaz, hogy a román elnöknek – aki Székelyföldön tölti a mostani hétvégét – nincs nagy szüksége az orbáni hátszélre: egyedül is elég népszerű a magyarok között, arra pedig, hogy a magyar kormányfő szavának milyen hatása van Erdélyben, jellemző, hogy hiába kampányolt a Fidesz a Szász Jenő-féle MPP és a Tőkés László fémjelezte EMNP mellett a júniusi önkormányzati választások előtt, a két párt megszorítani sem tudta a rivális RMDSZ-t. (Orbán Tusnádfürdőn mondta, hogy bár nem akar beleszólni a román belpolitikába, azt kívánja a románoknak és az erdélyi magyaroknak, hogy jó döntést hozzanak a referendumon, „például úgy, hogy nem hoznak döntést”. Mivel a részvétel nem érte el az 50 százalék plusz egy szavazatot, a parlament által felfüggesztett Basescu így hivatalban maradhat. Legalábbis elvben, a hatalmi rivális Victor Ponta miniszterelnök vezette baloldali kormány ugyanis óvást nyújtott be az alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy a tavalyi népszámlálási adatok szerint megvolt a Basescu leléptetéséhez szükséges többség. A taláros testület a közeljövőben dönt a kérdésről, addig Crin Antonescu liberális pártelnök az ügyvezető államfő.)
De az Oroszország Hangja nem csak a paktumról szóló megjegyzéssel húzta ki a gyufát a román elnöknél. A tekintélyes hosszúságú interjúban Basescu keresetlenül hazugságnak minősítette a rádió azon állításait is, amelyek szerint a román elnök Amerika érdekeit képviseli Kelet-Európában, vagy hogy az Európai Néppárt „szavatolta” Székelyföld autonómiáját. Sérelmezte Basescu azt is, hogy az Oroszország Hangja szerint a felfüggesztett elnök utasítására Románia útlevelet adott ki a moldovaiaknak, hogy növelje a szavazótáborát.
Az, ahogyan Oroszországban a Romániával kapcsolatos híreket tálalják, enyhén szólva árulkodó a kétoldalú kapcsolatokra nézve. Moszkva és Bukarest viszonya már évek óta fagypont körül van: a Kremlnek nem tetszik, hogy Bukarest nyíltan a Nabuccót támogatja a Déli Áramlat helyett, és biztonsági fenyegetést lát abban is, hogy Románia befogadja azokat az elfogó rakétákat, amelyeket az Obama-féle rakétavédelmi elképzelések jegyében telepítenek 2015-től a Deveselunál fekvő Mihail Kogalniceanu támaszpontra.
Ráadásul a korábbi, a jobboldali liberális demokraták vezette bukaresti koalíció nem sokat törődött az orosz érzékenységgel: a Nabucco-Déli Áramlat vitában és a rakétapajzs ügyében is nyíltan Washington mellé állt, meg sem próbálva egyensúlyozni a két világhatalom között. Az orosz retorzió nem késett sokáig. Bár eredetileg úgy volt, hogy a Déli Áramlat nyomvonala keleti szomszédunk területén halad át, a mostani tervek szerint Bulgáriánál fog partot érni a Moszkva által protezsált gázvezeték. Moszkva ingerültségére ékesszólóan jellemző volt Vlagyimir Putyin 2009-es kiszólása is: az orosz-ukrán gázvita alatt az akkori miniszterelnök a diplomáciai játékszabályokat felrúgva a román sajtón keresztül üzent Basescunak. Ha kell Oroszország kész a teljes Ukrajnán átmenő gázmennyiséget eladni Bukarestnek, aztán a románok csináljanak vele, amit csak akarnak. Felőlem eladhatják Ukrajnának is – mondta maró gúnnyal az akkori orosz kormányfő.
A májusi bukaresti kormányváltás óta Moszkva a Ponta vezette baloldali Szociálliberális Unió (USL) felé tapogatózik, és az első jelekből ítélve a jelenlegi koalíció fogékony is a közeledésre. Ez utóbbit katalizálhatja még az a Brüsszel is, amely a népszavazás körüli antidemokratikus lépések miatt nyílt bírálatokat fogalmazott meg Pontával és kormányával szemben.
