Barikádok a chilei fővárosban
Nehéz napja lesz ma a rendőrségnek a chilei fővárosban, Santiagóban. (A jövő idő az időeltolódásnak szól.) Már reggel hat órakor égtek az első, gumikerekekből, szemeteskukából emelt barikádok a Universidad de Chile főépülete környékén. A kivezényelt rohamrendőröket kapucnis fiatalok kőzápora fogadta – jelentette a La Tercera napilap internetes kiadása. A középiskolások és az egyetemisták tömegszervezetei délelőttre hirdettek meg felvonulást a központi Plaza Italiára, ahonnan az Alameda sugárúton terveztek tovább haladni a Plaza de los Héroes felé.
A La Tercera jelentése szerint a rendőrség különleges osztaga 11 órakor könnygázzal támadt a Plaza Itálián gyülekező diákokra, akiknek egy csoportja az Universidad de Chile közeli jogi fakultásának az épületébe menekült. A tanulók szerint a rendőrattakra ezúttal nem adtak semmi okot, nem történt provokáció.
Utoljára június 30-án volt hasonló tiltakozó diákfelvonulás, akkor rendőrségi engedéllyel. Becslések szerint annak idején százezernél többen vettek részt a menetben, amely koraeste összecsapásokba torkollott randalírozó szélsőséges fiatalok és a könnygázt bevető rendőrség között. Ezúttal a diákoknak nem volt idejük, hogy előzetesen kérjenek engedélyt a megmozdulásra. Így várható a rendőrség határozott fellépése. A mai feszültséget az idézte elő, hogy szerda este megszakadt az oktatási miniszter illetve a diákszervezetek és a tanárok képviselőinek tárgyalása.
A középiskolás és egyetemista diákok képviselői szerint Felipe Burnes oktatási miniszter és személyében a chilei kormány nem mutatott kompromisszumkészséget a fő követelés, az ingyenes és minőségi oktatás garantálására. “Ilyen feltételek mellett lehetetlen folytatni a párbeszédet” – közölte szerda este Camila Vallejo, a népszerű egyetemi vezető.
Öt hónapja dúl a háború a diákok és a minisztérium között, s a megmozdulás a legnagyobb erőpróba 1990 óta, amikor a Pinochet-diktatúra (1973-1990) helyébe demokratikus rendszer lépett. A tanulók sürgetik a diktatúrától örökölt neoliberális oktatási rendszer megváltoztatását, amikor a drága magániskolák és egyetemek biztosítanak csak magas szintű oktatást, míg az állam által részben dotált, részben a szülők hozzájárulásával fenntartott intézményekben alacsonyabb a színvonal. Azt is követelik, hogy a kormány mondja ki, hogy a magániskolák nem juthatnak profithoz.
Sokezer egyetemista kockáztatja a szemeszter elvesztését, ugyanis számos felsőoktatási intézményben hónapok óta szünetel a tanítás, helyette teremfoglalásokat, gyűléseket tartanak.
Felipe Burnes miniszter szerint a kormány elment a végsőkig az egyeztetéseken, amikor felajánlotta, hogy fokozatosan a főiskolások szegényebb 40 százaléka ösztöndíjat kaphat, s a diákhitelek kamatait hét százalékról 2, 5 százalékra csökkentik. Ám közben a kormányzat e hét elején a törvényhozás elé terjesztett kezdeményezésében börtönnel sújtaná a kollégiumok és a főiskolák erőszakos elfoglalását, az oktatás akadályozását. Közben már meg is vonták mintegy hétezer egyetemistától az étkeztetési hozzájárulást, mert hiányoztak a tanórákról.
