Az ítélet végrehajtását három évre felfüggesztették, de a Greenpeace így is túl súlyosnak találja a bírósági döntést, tekintettel arra, hogy az elítéltek, Szato Junicsi és Szuzuki Toru, nem öncélúan, hanem közérdekből cselekedtek. A szervezet szerint két aktivistája 2008 januárjában csempészetet leplezett le az állami irányítású bálnavadászati programban. Amikor  bizonyíték gyanánt bemutattak egy doboz bálnahúst, a hatóságok lopással és birtokháborítással vádolták meg őket. 

Az aktivisták egy bálnahajó legénységétől tulajdonították el a bálnahúst, amelyet a matrózok haza akartak küldeni. A vádlottak el is ismerték, hogy behatoltak a Seino szállítmányozási vállalat raktárába, és eltulajdonították a 23 kilogrammos csomagot, de védőügyvédeik azt állították, hogy a bálnahúsos dobozra csak ideiglenesen, bizonyítékként volt szükségük.

A szervezet a minap azt állította, hogy a japán hatóságok a kihallgatás során számos ponton megsértették a nemzetközi jog előírásait, egyebek közt rendszeresen védőügyvéd nélkül, székhez kötözve hallgatták ki az aktivistákat. Kumi Naidoo, a Greenpeace nemzetközi vezetője a kihallgatás körülményei mellett azt is elfogadhatatlannak tartotta, hogy Szatót és Szuzukit 26 napig tartották előzetes vizsgálati fogságban a japán hatóságok.

Az aktivistákkal való bánásmód "az apartheid rendszer módszereire emlékeztet, amelyeket azokkal szemben alkalmazott, akik megpróbáltak fellépni ellene" - fogalmazott a dél-afrikai Naidoo, aki egykor hazájában küzdött az apartheid ellen.