Azok a makacs tények
A rendszerváltás óta alig több mint egy százalékkal nőtt az arányuk az ország lakosságában. Közel felük Romániában sírt föl, a többiek harmada Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában. Javarészt magyarok. Bevándorlóink jelentős többsége magyar. A nem magyarok közül 30 ezren Németországból, tízezren Kínából jöttek. Máshonnan kevesebben. Ezekben a számokban benne vannak azok is, akik itt tanulnak, vagy ideiglenesen itt dolgoznak.
 |
| World Migration Report / Népszabadság-grafika |
Többen, 530 ezren vannak, akik itt születtek és most máshol élnek: 110 ezren Németországban, 80 ezren az USA-ban, 50-50 ezren Kanadában és Nagy-Britanniában, 40 ezren Ausztriában. Míg Magyarországon nagyjából harmadával nőtt a migránsok száma 1990 óta, a világon mintegy a felével, a fejlettebb országokban kétharmadával. A „fejlődő”, vagyis szegény országokból elvándorlók 43 százaléka egy másik „fejlődő” országba vándorol át. Az OECD-nek a nemzetközi migrációról szóló kiadványában ezt olvassuk: „Ha a fejlett világot »északnak«, a fejlődőket »délnek« tekintjük, akkor elmondható, hogy a világ bevándorlóinak mintegy harmada északról északra, a másik harmada délről északra, a harmadik harmada pedig délről délre vándorol.”
Az OECD adatai szerint 2007-ben a külföldön dolgozók 240 milliárd dollárt utaltak haza, „fejlődő” országokba. Ezenfelül még ki tudja mennyit informális csatornákon. E nélkül a szegény országok szegényei még sokkal szegényebbek lennének. A 230 millió migránsból 15-16 millió került menekült- vagy ahhoz hasonló státuszba. Közülük csupán minden nyolcadik él a fejlett világban, túlnyomó többségük a „harmadik világban” maradt. Többször ennyien, ötvenmillióan vannak, akiknek ténylegesen háború, üldöztetés, erőszak, fenyegetettség miatt kellett az otthonukat elhagyni. Sokuk a hazájában él hontalanként.
A nagyvilágot átfogó adattömegből Christopher Inkpen, a Pew Research Center kutatója kiemelt hét figyelemre méltó tényt:
1. Az Egyesült Királyságban él a legsokszínűbb bevándorló népesség a világon. Miután övék volt a legnagyobb gyarmatbirodalom, a fél világ, ez nem igazán meglepő.
2. A legváltozatosabb kivándorlási gyakorlattal a Franciaországban születettek büszkélkedhetnek. Közülük 83 országban élnek legalább ezren. Legtöbben, 220 ezren Spanyolországban.
3. A legerősebb migrációs kapcsolat Mexikót és az USA-t köti össze. 13 millió mexikói él az Egyesült Államokban. Egyedül ők többen vannak, mint az Oroszországban élő migránsok összesen, pedig az a 11milliós bevándorló népesség a második legnagyobb az USA-é után. (Ők nagyrészt persze a volt Szovjetunió tagországaiban született oroszok.)
4. Az Indiában születettek közül élnek legtöbben szülőhazájukon kívül, 14 millióan. 1990 óta megduplázódott a számuk, és megelőzték a mexikóiakat. Az indiaiak közül legtöbben, csaknem hárommillióan az Arab Emírségekben élnek. A kínai migránsok száma is hasonló mértékben, négyről kilencmillióra nőtt de még mindig kevesebben vannak, mint az Oroszországból kivándoroltak.
5. Míg nálunk 1990 óta csupán harminc-egynéhány százalékkal nőtt a külföldön született lakosok száma, Spanyolországban a nyolcszorosára! Most több mint hatmillióan vannak.
6. A Perzsa-öböl olajban úszó, kőgazdag országaiban a legnagyobb a máshol születettek aránya. Ők alkotják a többséget: az Arab Emírségekben a lakosság 84, Katarban 74, Kuvaitban 60, Bahreinban 55 százalékát. A számuk 1990 óta ötszörösére nőtt.
7. Nem a legszerencsésebb, hanem a legszerencsétlenebb országok közé tartoznak azok, ahonnan a legkevesebben vándorolnak el. A legszegényebb országokban nagyon keveseknek van rá pénzük, hogy finanszírozzák a jobb élet keresését, a kivándorlást. A Közép-afrikai Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Nigerben születettek kevesebb mint három százaléka él a szülőhazáján kívül.
Ezek szerint az elvándorlás megfékezésére könnyebb út is kínálkozik, mint vonzó perspektívát nyújtani a fiataloknak. Az is megfelel a célnak, ha a legmélyebb nyomorba tiporják vagy vasfüggöny mögé zárják az országot. (Révész Sándor)
Németország „kivándorlóállam”.
Több polgár hagyja el, mint ahányan oda érkeznek. 2009 és 2013 között 710 ezer német költözött el hazájából, mely az elmúlt évtized talán egyetlen európai nyertese. A gazdaság erős, a politikai rendszer stabil. A megkérdezett kitelepülők 72 százaléka azt állítja, hogy új élmények vonzották külföldre, s csak 47 százalékánál bukkant fel a magasabb kereset, illetve a magasabb életszínvonal szempontként.
Az országot elhagyók jellemzően 25 és 40 év közöttiek és magasan képzettek. A kivándorlók 70 százalékának, az otthon maradók 23 százalékának van felsőfokú képesítése.
A végleg kinn maradók képzettebbek, mint a visszatelepülők. Az otthon maradó munkavállalók négy, az országot végleg elhagyók 12, míg a hazatelepülők 17 százaléka van főnöki pozícióban. Az ok nem lehet más: vezető beosztásba a fejvadászcégek előszeretettel keresnek külföldi tapasztalatot szerzett menedzsereket. Hazafelé lehet ugrani a ranglétrán. (Gergely Márton)
