
George Papandreou görög kormányfő egy gazdasági konferencián Reuters - Yiorgos Karahalis
A tavalyi 12,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt ebben az évben négy százalékponttal viszi lejjebb a görög kormány, s 2012-re a deficit a stabilitási paktum által megkívánt három százalék alá esik. Ennek azonban súlyos ára van. A piac már jó ideje bünteti a görögöket, amiért hamis adatokkal leplezték a költekezési lazaságokat. Az őszi választások után jelentette be az új szocialista kormány, hogy konzervatív elődje csak a felét vallotta be a valóságos hiánynak.
Ez feldühítette az uniót is, amely most a lisszaboni szerződés szellemében lecsap az „eurózónát veszélyeztető” görögökre. Ha a pénzügyminiszterek február közepén elfogadják a bizottsági ajánlásokat, akkor Athénnak már március 16-ára jelentést kell küldenie a költségvetés alakulásáról, aztán május 16-án újabbat, majd három havonta, ameddig mindenki meg nem győződik arról, hogy a görögök keresztülviszik a reformokat.
Nyitányként a közalkalmazotti jövedelmeket csökkentik, megszorongatják az adócsalókat, keményen behajtják az ingatlanadót, emelik a jövedéki adókat, befagyasztják az állami munkahelyek számát. Aztán jön a nyugdíjrendszer, amely fenntarthatatlan, mert már jelenleg is a GDP 11 százalékát viszik el a nyugdíjak. Az egészségügyben is véget vetnek a pazarlásnak, és igyekeznek végre hatékonyan felhasználni az uniós alapokat. Új költségvetés-alkotási szabályokat vezetnek be, csökkentik a bürokráciát, és nem utolsó sorban megregulázzák a statisztikai hivatalt. Az intézkedések teljes listája az Európai Bizottság honlapján olvasható.
Az unió történetében először alkalmazott gazdaságpolitikai ellenőrzés egyben előrevetíti – s ezt jelezte újfent Almunia is -, hogy az EU a szűken értelmezett fiskális értékelést szélesebb, a versenyképességi mutatókat is magába foglaló rendszerrel egészíti ki.
|