Az iszlamisták a fővárost is megrohamoznák
Oumar Ould Hamaha, a Mozgalom a Nyugat-afrikai Egységért és Dzsihádért (Mujao) nevű szervezet biztonsági főnöke megerősítette, hogy több ezer új harcost sikerült toborozniuk, és figyelmeztetett: a katonai beavatkozás felélénkítheti a nemzetközi dzsihádista mozgalmat.
A tuaregek a márciusi bamakói puccsot kihasználva foglalták el az ország északi részét, eleinte együttműködve az iszlamista csoportokkal. Nem sokkal később az iszlamisták elkergették a tuaregeket, és átvették az irányítást. A Mujao mellett az Iszlám Maghrebi al-Kaida és az Ansar Dine uralja az afrikai ország kétharmadát.
Hamaha a The Guardiannek elmondta, ha egy nemzetközi vagy egy mali katonai erő megtámadja őket, akkor huszonnégy órán belül beveszik Bamakót. A Mujao biztonsági főnöke meg van győződve, hogy a nemzetközi közösség azért halogatja a beavatkozást, mert tudják, ezzel világméretű dzsihádot okoznának. Hamaha azt is közölte, tudják, hogy amerikai drónok cirkálnak a terület fölött, de ők ezektől nem félnek. Állítása szerint a Mujao nem ismeri el a bamakói kormányt, amelynek védelmi minisztere már megpróbált tárgyalásokat kezdeményezni velük. Ők azonban kijelentették, ha Bamakó nem fogadja el az iszlám törvénykezés bevezetését, a saríát, akkor nincs párbeszéd.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Algériában megpróbált támogatókat szerezni a nemzetközi beavatkozáshoz, ezt követték a Mujao harcias kijelentései. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a hónap elején elfogadott egy határozatot, amely megnyitja az utat a katonai beavatkozás előtt, amelynek tervét következő hónap végéig kell elkészíteni.
Mali saját katonai erején kívül a nyugat-afrikai szervezet, az Ecowas katonáira számíthat, de szüksége lenne Algéria támogatására is. Algéria azonban alapvetően elutasítja a beavatkozást. Az országnak kétezer kilométernyi közös határa van Malival, amely terület egybe esik a fegyver- és drogcsempészek útvonalaival, ráadásul állítólag a Mali északi részét elfoglaló iszlamisták egy része is Algériából érkezett.
