Öngyilkos lett az internet szabadságáért küzdő aktivista
„A világháló zsenije” – méltatják sokan. Ami azt illeti, Aaron Swartz keze gyakorlatilag mindenben benne volt, ami az internet és az információáramlás szabadságáról szólt az elmúlt pár évben. Tizennégy évesen, 2001-ben Swartz az egyike volt azoknak, akik megírták a tartalomfigyelő és -szolgáltató szabvány előfutárát, az RSS 1.0-t. Az ő nevéhez fűződik a közösségi linkajánló, a Reddit előfutára, az Infogami, de hozzájárult a Creative Commons kialakításához is. (Ez utóbbi az a nemzetközi nonprofit szervezet, amely a szerzői jogi oltalom alá eső művek tulajdonosainak lehetővé teszi, hogy jogaik egy részét átadják vagy a műveiket közkincsnek nyilvánítsák – például az egyik nagy felhasználó, a Wikipédia számára.) Swartz többször felszólalt a hírhedt amerikai kalóztörvény, a SOPA ellen is, amely nemcsak a közvetlen szerzőijog-sértőket, hanem azokat is büntetné, akik hivatkoznak az általuk közzétett tartalmakra.
Ennek és a méltató megjegyzések fényében alig tűnik hihetőnek, hogy Swartz jogi szempontból a szövetségi ügyészek számára nem számított többnek hackernél, egy közönséges csalónál. A 26 éves férfi pénteken, brooklyni lakásában akasztotta fel magát, két évvel azután, hogy a szövetségi ügyészségen vádat emeltek ellene, miután ingyen hozzáférhetővé tette azt az ötmillió tudományos cikket és folyóiratot, amelynek a digitalizált változatát a JSTOR elektronikus könyvtárból szerezte meg 2011-ben a patinás amerikai egyetem, a cambridge-i Massachusetts Institute of Technology campusán. Swartznak nem tetszett, hogy a JSTOR fizetőkapu mögé rejti a gyűjteményt, és ahelyett, hogy a szerzőket honorálná, inkább a kiadóknak fizet. Ezért, hogy egyszer fogta magát, a laptopját éjszakára az MIT alagsorában hagyta, és a hálózaton keresztül letöltött, amit csak tudott.
Ez végül ötmillió cikk volt. Hogy ne ismerjék fel, Swartz bukósisakban ment be a laptopjáért, de még aznap, 2011. január 6-án letartóztatták, és áprilisban vádat emeltek ellene számítógépes csalás és jogosulatlan adatszerzés miatt. Ha bűnösnek találják, Swartzot akár harmincöt év börtönre is ítélhették volna. Ezzel kapcsolatban Chris Soghoian, az Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU) egyik jogásza hívta fel a figyelmet, hogy Swartzot ugyanarra a törvényre hivatkozva állították bíróság elé, amellyel az ügyészség a banki csalók és adattolvajok nyomába ered. (Igaz, másra hivatkozva nem is lehetett volna: a jelenlegi jogszabályok sehol a világon nem tesznek különbséget a közönséges számítógépes csalás – például bankkártya-adatok megszerzése – és aközött, ha hackerek számítógépeket törnek fel olyan információkért, amelyek esetleg a nyilvánosságra tartoznak.)
Az ügynek ezen túl más ironikus mellékzöngéje is van. Az egyik, hogy a JSTOR a maga részéről soha nem kezdeményezte Swartz felelősségre vonását, sőt hivatalosan felkérte az ügyészséget a Schwartz elleni vádak ejtésére. Az aktivista ügyvédje, Elliott Peters a perben egyébként azzal érvelt, hogy amíg a JSTOR adatbázisában szereplő cikkeket a külvilág csak előfizetéssel nézhette meg, az MIT hallgatói minden cikket ingyen olvashattak – védence viszont már csak azért sem sértett törvényt, mert nem maga az MIT, hanem a közeli Harvard hallgatójaként járt az MIT campusán.
Hogy az öngyilkosságához mennyi köze volt a két éve húzódó pernek, azt nem tudni; a családja mindenesetre azt állítja, hogy sok. Olyan közel, mint Swartz, a hatvanas évek ellenkultúrája óta senki nem került ahhoz, hogy egy politikai mozgalomért adja az életét – jegyzi meg ennek kapcsán az egyik nekrológ írója, Virginia Heffernan. Bár ez talán túlzás, a megdöbbenés és a gyász mellett van, aki már a dühét is szabadjára engedte. „A kormány válaszolhatna, miért kellett gonosztevőnek bélyegezni Swartzot” – feszegette nem kisebb személyiség, mint a Harvard jogi karának intézetvezető etikaprofesszora, Lawrence Lessig.
A JSTOR-t egyébként ötvenezer dolláros kár érte a közzétett ötmillió dokumentum miatt; a digitális könyvtár a múlt héten jelezte, hogy gyűjteményének egy része ezután minden olvasó számára ingyen hozzáférhető lesz.
