Az IKEA nem kér többet a Magyar Hírlapból

A svéd cégóriás az al-Dzsazírával közölte, hogy nem hirdet többé a magyarországi jobboldali lapban.

A pánarab hírtelevízió a magyarországi rasszizmusról, antiszemitizmusról szóló riportban kérdezte meg az IKEÁ-t a dologról, miután nem kormányzati szervezetek a Magyar Hírlap bojkottjára szólították fel a hirdetőket Bayer Zsoltnak a szigethalmi késelésről írt publicisztikája miatt. Az IKEA a Magyar Hírlap internetes felületén hirdetett korábban, de ahogy most az al-Dzsazírával emailen közölte, a jövőben többé nem tervezi ezt.

A riportban megszólal többek között Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, aki elmeséli, hogy a feleségével egyszer csak azért nem vehettek ki egy albérletet, mert a tulajdonos rájött, hogy ő roma: „Először azt hitte, hogy a feleségem lenne az egyedüli bérlő. Amikor rájött, hogy én is ott élnék, azonnal szólt, hogy nem vehetjük ki a lakást.” Az ilyesféle megnyilvánulásokról – a Bayer-publicisztikáról, a cigánybűnözést emlegető Jobbikról vagy  Gyöngyöspatáról – Anton Pelinka, a CEU nacionalizmus-kutató professzora azt mondja, hogy romaellenesség mindig is volt Magyarországon, de soha nem olyan látványosan nem ütközött ki, mint az elmúlt néhány év alatt. Beszél Pelinka arról is, hogy ismert rasszista szólamnak számít azt állítani, amit a Jobbik állít, vagyis hogy a pártnak csak a roma kisebbség egy részével, és nem az egészével van gondja.

Azért, hogy Magyarországon a rasszizmus az antiszemitizmussal karöltve terjed – írja Kristina Jovanovski, a riport szerzője – sokan azt a Jobbikot teszik felelőssé, amely egy tavalyi felmérés szerint a legnépszerűbb politikai párt a 30 év alatti fiatalok között. Novemberben Gyöngyösi Márton országgyűlési felszólalásából lett nemzetközi botrány, amikor a Jobbik frakcióvezető-helyettese arról beszélt, itt lenne az idő felmérni, hogy „az itt élő és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”. Az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL) tavalyi felmérése szerint – idézi fel az al.-Dzsazíra riportja – a magyarok 60 százaléka véli úgy, hogy a zsidók túl sokat beszélnek a holokausztról, és 73 százalékuk vallja, hogy túl nagy hatalom az övék az üzleti életben. Ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia és Spanyolország mellett az elmúlt három évben Magyarországon erősödött a leginkább az antiszemitizmus – írja az al-Dzsazíra az ADL jelentésére hivatkozva.

Gyöngyösi kijelentései után több tízezer ember ment el tiltakozni az antiszemitizmus ellen egy közös kormánypárti-ellenzéki demonstrációra, a romákat állatnak bélyegző Bayer-publicisztika viszont jóval kevesebb tüntetőt mozgatott meg. Setét ennek kapcsán mondja, hogy a politikai elit láthatóan nem hajlandó kiállni a romákért. Az aktivista szerint különösen félő, hogy a romaellenes érzelmekre kezd vevő lenni a politikai közép is. Magyarországon jövőre választásokat tartanak, és sokan firtatják, hogy a Fidesz mire készül, hogy szavazatokat szerezzen meg a másik konzervatív parlamenti párttól. „Ez nem csak roma kérdés, nem csak a romák problémája... ez egy országos probléma” – vonja le a végkövetkeztetést Setét.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.