A vasárnapi népszavazás a Pro Reli néven futó kezdeményezés számára keserű eredménnyel végződött. A szavazatok több mint 95 százalékának kiértékelése után úgy néz ki, hogy a Pro Reli a voksok számában is alulmaradt. A nem hivatalos eredmények szerint a Pro Reli kezdeményezésére a berliniek 48,4 százaléka szavazott „igennel". Ugyanakkor a választók 51,3 százaléka nemet mondott, s ezzel megerősítette a Pro Ethik elnevezésű szerveződés által támogatott jelenlegi rendszert.
Berlin tartományban az SPD és a Balpárt kormánykoalíciója 2006-ban vezette be azt a reformot, amely az etika tantárgy keretében minden tanulónak - felekezettől függetlenül - a hetedik osztálytól kezdve általános erkölcsi-világnézeti nevelést biztosít. A hittan csak kiegészítő és választható tantárgy. Németországban az oktatás a 16 tartomány „belügye", vagyis a 82 millió lakosú szövetségi köztársaságban nincs egységes szabályozás.

A sokak számára meglepő eredmény rendkívül alacsony választási részvétel mellett született. A 2,4 millió választásra jogosult berliniek valamivel több mint 28 százaléka ment el szavazni. Ez az eredmény nyolc százalékkal rosszabb, mint amikor tavaly áprilisban a berliniek arról döntöttek: megmaradjon-e vagy zárják be a tempelhofi városi repteret.

A megosztottság húsz évvel a berlini falomlás után is megmutatkozott az eredményben: főleg a kelet-berlini választókörzetekben volt magas a Pro Reli kezdeményezésének elutasítása.

A katolikus és az evangélikus egyház, a zsidó hitközség által támogatott Pro Reli a népszavazás napján is aktívan kampányolt. A vasárnapi istentiszteleteken „igennel" való szavazásra buzdítottak, több berlini templom és imaház falára pedig transzparenseket tűztek ki. A kultúrharccá vált referendumnak politikai vetülete is van. A Pro Reli mögött a Berlin tartományban ellenzéki polgári erők, azaz a kereszténydemokraták és a szabaddemokraták sorakoztak fel. A Pro Ethik az SPD és a Balpárt mellett a zöldek támogatást is élvezte. A berlini szocdemek ugyanakkor nyíltan szembementek nemcsak a pártközponttal és a kötelező hittan mellett kiálló Frank-Walter Steinmeier kancellárjelölttel, hanem az ősszel esedékes Bundestag-választás berlini SPD-s listavezetőjével, a szövetségi parlament alelnöki posztját betöltő Wolfgang Thierse-vel.
Az etikát azt követően vezették be, hogy négy évvel ezelőtt egy kurd fiatal megölte a szerinte túl szabados életvitelt folytató leánytestvérét. A reform hívei szerint a multikulturális társadalom közös értékeit hangsúlyozó tantárgy segít az előítéletek lebontásában. A kötelező hittan támogatói előbb jogi úton próbálkoztak, de miután a szövetségi alkotmánybíróságnál is elbuktak, nem maradt más választásuk, mint a most számukra kudarccal végződött referendum.