Az EP megszavazta: Magyarország módosítsa alkotmányát!
A voksolás előtt megtartott strasbourgi sajtóértekezletén Orbán Viktor magyar kormányfő azonban eleve kijelentette, ennek nincs semmi jelentősége, mert „az alkotmányos identitás” európai védelem áll, minden uniós tagállam maga dönti el, milyen alaptörvényt alkot.
Mint a napokban beszámoltunk róla a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az egyesült baloldaliak határozati javaslata alaposan merít a Velencei Bizottság véleményéből, s a szöveg felszólítja az Orbán-kormányt, hogy több ponton is módosítsa az új alaptörvényt, változtassa meg a preambulumot, amelyben mondja ki egyértelműen, hogy garantálja az egyenlő jogokat az állampolgárok számára, függetlenül vallási, nemi, etnikai hovatartozásuktól, deklarálja az állam és az egyház szétválasztását, a szomszédos országok területi integritásának tiszteletben tartását, a bíróságok függetlenségét, az Alkotmánybíróság jogkörének visszaállítását. Térjen ki világosan a halálbüntetés tilalmára, rögzítse, hogy a szexuális orientáció nem lehet diszkrimináció alapja.
Ne kösse a sarkalatos törvények megváltoztatását kétharmados többséghez, s ezáltal engedjen teret a következő kormányoknak, hogy autonóm költségvetési döntéseket hozhassanak. A médiatörvényről szóló korábbi határozathoz a többséget összehozó törvényhozók felszólítanák az Európai Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg az alkotmányt, illetve a sarkalatos törvényeket, hogy megfelelnek-e az uniós joganyagnak.
Orbán a magyarok akaratával kontrázott
A szavazást – akárcsak a többi bírálatot – a nemzetközi baloldal támadásaként értékelte, s kijelentette, hogy a magyar alkotmány „korszerű, európai, demokratikus”, amelynek minden részletkérdéséről a magyarok dönthetnek csak. Ők pedig úgy döntöttek, hogy olyan alaptörvényt akarnak – folytatta Orbán Viktor -, amely „az életet, a családot, a nemzetet, az emberi méltóságot állítja a középpontba”. S felolvasta a Velencei Bizottság jelentésének első sorait, amelyek arra utalnak, hogy a szöveg megfelel az Európa Tanács általános szempontjainak.
Kifejtette, hogy a baloldallal bizonyosan vitában fognak állni, de a tényleges életfogytiglan, az egyneműek házasságának tilalma és az adósságkorlát például benne marad, mert a polgárok ezt akarják. A fideszes európai képviselők közleményben pedig azt írták, hogy a baloldal megy szembe „a magyar polgárok akaratával”, amikor Tabajdi Csaba és Göncz Kinga európai szocialista törvényhozók a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés eltörlését akarja.
A strasbourgi vitában, amelyen a magyar elnökség munkájáról esett szó, de az alkotmány is terítékre került, a Bizottság nevében azt hangoztatta Maros Sefcovic biztos, hogy az alaptörvény nem képezi európai vizsgálat tárgyát, de a sarkalatos törvények európai megfelelését a brüsszeli testület górcső alá helyezi, s ha szüksége, megindítja a jogi eljárásokat.