A magyar biztost az új összetételű EP-testület első ízben hallgatta meg. A felszólaló régebbi képviselők döntő többsége méltatta a magyar biztos munkásságát, illetve együttműködését a testülettel, kritikai észrevétel pedig lényegében nem hangzott el. Kovács László a találkozón ugyancsak köszönetet mondott azért, hogy az európai parlamenti testület az elmúlt években nagymértékben támogatta a bizottság adópolitikai javaslatait és az ő személyes munkáját.

A közel háromórás meghallgatást követően a biztos az MTI-nek elmondta: meglepte az a "meleg hangú méltatás", amelyet egybehangzóan kapott a különböző politika családokhoz tartozó képviselőktől, hiszen "a gazdasági és pénzügyi bizottság a biztosokkal szembeni kritikus magatartásáról ismert". Kiemelte: a bizottság korábbi elnöke, a foglalkoztatási EP-bizottságot jelenleg irányító francia Pervenche Beres visszautalt arra, hogy az EP-vel való kapcsolatának emlékezetes kezdeti nehézségei után rövid időn belül szoros együttműködés és személyes jó viszony alakult ki Kovács László, valamint az EP-bizottság vezetése és tagjai között, ami a képviselőknek hasznos volt, és az ő munkájukat is segítette.

A meghallgatáson Kovács László összefoglalta azokat az adóügyi javaslatokat, amelyeket az Európai Bizottság tett a főbb uniós stratégiák (versenyképesség növelése, káros éghajlatváltozás elleni védekezés és energiaellátási biztonság) teljesítésének területén, az adócsalás elleni harcban, valamint a gazdasági válság kezelésében.

Az eddigi eredmények közül kiemelte egyebek között a kedvezményes áfa-kulcsok állandó használatának lehetővé tételét egy sor, nagy élőmunkaigényű és más helyileg nyújtott szolgáltatásra, az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat is érintő áfa-csomagot, az adócsalás elleni harcot, beleértve az adóparadicsomok elleni átfogó fellépést is. Beszámolt arról, hogy benyújtásra kész a jelenleg 27-féle társasági adóalap-számítás egységesítésére irányuló javaslat, valamint az energia-adóztatási irányelv módosítására vonatkozó javaslat.

A találkozón közel 40 képviselő tett fel kérdéseket, ezek elsősorban az adócsalásra, illetve adóparadicsomok elleni fellépésre, a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó lehetőségére, és a csökkentett áfa-kulcsok jövőbeni szerepére vonatkoztak.

Győri Enikőnek (Fidesz) a mérsékelt áfa-kulcsokkal kapcsolatos kérdésére válaszolva Kovács László elmondta, hogy miután a rendszer az eredetileg kedvezményezett 8 országban, majd a hozzájuk csatlakozott további tíz tagállamban beépült az adó- és árrendszerbe, ha márciusban nem sikerült volna állandóvá tenni, vissza kellett volna térni az 5 százalékos csökkentett kulcsról a 20-25 százalékos kulcsra, ami viszont kisvállalkozások ezreit tehette volna tönkre, és munkahelyek tízezreinek elvesztéshez vezethetett volna.

Ugyancsak a fideszes képviselő érdeklődött arról, mennyire hatékony eszköze az adócsökkentés a gazdaságélénkítésnek. A biztos úgy vélte, erre nincsen általános szabály. A csökkentés ugyan általában növeli az adófizetési hajlandóságot, de nem rögtön, hanem 2-3 év múlva, amit viszont csak olyan országok engedhetnek meg maguknak, ahol nem nagy mértékű az államháztartási hiány és az államadósság.

Kérdésre válaszolva Kovács László kitért arra, hogy az Olaszországban tervezett adóamnesztia ügye nem tartozik brüsszeli illetékességbe. Személyes véleményeként elmondta azonban, hogy az adóelmaradások elengedése negatív hatást is gyakorolhat az adófizetők teljesítési moráljára.

A magyar biztos szólt az uniós reformszerződést támogató múlt heti írországi népszavazásról is. Méltatta, hogy az ír lakosság nagy többségben támogatta a szerződést, amely megfogalmazása szerint átláthatóbb, demokratikusabban működő uniós intézményrendszert eredményez majd, ha hatályba lép.