Tömegpusztításra is készülhet Kadhafi
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd esti zárt ajtók mögötti ülésén felszólította Líbiát, hogy haladéktalanul hagyjon fel az erőszakkal, és elítélte, hogy az észak-afrikai ország hatóságai leszámolnak a rezsim ellen utcára vonult tüntetőkkel.
Maria Luiza Ribeiro Viotti, Brazília ENSZ-nagykövete, a BT soros elnöke olvasta a fel azt a nyilatkozatot, amelyben a civil lakosság elleni erőszak beszüntetése mellett a testület azt is követeli Tripolitól, hogy tegyen eleget a békés tüntetők jogos követeléseinek, és vállalja a lakosság megvédelmezésének a felelősségét. A nemzetközi közösségtől humanitárius segítségnyújtást kért Líbiának a BT. Rosemary DiCarlo, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének a helyettese az ülés után kijelentette: a világ közössége egyértelmű és egyöntetű jelét adta annak, hogy elítéli a líbiai civilek elleni erőszakot.
A BT a líbiai válsággal foglalkozó kedd reggeli ülésén eljárási kérdésekkel foglalkozott, és főként azt vizsgálta, hogy joga volt-e a líbiai ENSZ-nagykövet helyettesének a testület intézkedését kérni. Ibrahim Dabbasi helyettes nagykövet és a líbiai ENSZ-misszió más diplomatái hétfőn bejelentették, hogy nem szolgálják többé Moammer Kadhafi líbiai vezető kormányát, és ezentúl a líbiai népet képviselik a világszervezetben. Dabbasi állítása szerint olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint Líbia nyugati részén támadást indítottak polgári személyek ellen.
Tiltakozásul a líbiai hatalomnak a civilekkel szembeni erőszakcselekményei miatt lemondott tisztségéről a Kadhafi-alapítvány ügyvezető igazgatója, Juszef Szavaniis - közölte szerdán az al-Dzsazíra arab hírtévé. Az igazgató Kadhafi líbiai vezető második legidősebb fiának, az alapítvány vezetőjének, Szaif al-Iszlámnak a főtanácsadója volt. Szavani a Reuters tudósítójának küldött sms-üzenetében azt írta: vasárnap lemondott a Kadhafi-alapítványnál viselt tisztségéről, így fejezve ki döbbenetét az erőszak miatt. Távozott Líbia indonéziai nagykövete is. Szalaheddín el-Bisari, aki hazáját Szingapúrban is képviselte, közölte: nem tudta elviselni, hogy a Kadhafi-rendszer civileket öl meg. Döntéséről szerdán tájékoztatta az indonéz hatóságokat.
Elhatárolódott a tüntetők elleni erőszaktól szerdán Líbia bécsi nagykövetsége. „A követség elítéli a békés tüntetők elleni túlzott erőszakot és felhívja a nemzetközi közösséget, hogy teljesítse a civil lakosság megvédésére vonatkozó kötelezettségét és tegyen konkrét intézkedéseket, hogy elkerülhetők legyenek a további áldozatok” - állt a diplomáciai képviselet közleményében. A követség megerősítette, hogy a líbiai népet képviseli, és az áldozatok családjaival való mély együttérzésének adott hangot. A hivatalos adatok szerint eddig mintegy háromszázan haltak meg a líbiai kormány elleni, egy hete tartó felkelésben. Az áldozatok többsége civil.
Rendkívüli ülést tart pénteken Genfben a líbiai helyzetről az Emberi Jogi Tanács (EJT), az ENSZ legmagasabb szintű emberi jogi fóruma. Alessandro Mara, az Emberi Jogi Főbiztosság képviseletében elmondta, hogy az Európai Unió által benyújtott kérésre ül össze a tanács. Egy nyugati diplomáciai forrás értesülése szerint a tagállamok a rendkívüli ülés összehívásáról kedd éjszakába nyúló, több órás intenzív vitát folytattak, míg végül sikerült megállapodniuk. Ritkán fordul elő, hogy rendkívüli tanácskozást tartanak az EJT-ben, ha mégis, akkor az általában határozathozatallal végződik.
Menekítik az EU állampolgárait
Az Európai Unió tagállamai és az Európai Bizottság megkezdték a Líbiában tartózkodó, mintegy 10 ezer EU-állampolgár kimenekítését - jelentette be a végrehajtó testület szóvivője szerdán Brüsszelben. A művelet már a következő órákban megkezdődik - tette hozzá Olivier Bailly. A bizottság szokásos heti ülésén egyik fő téma volt az észak-afrikai helyzet, és a szóvivő közlése szerint a testület elfogadhatatlannak minősítette Moammer Kadhafi líbiai vezető saját népe elleni fenyegetéseit.
Törökország kimenekítette mintegy háromezer állampolgárát szerda reggel a kelet-líbiai Bengáziból - közölte az ankarai külügyminisztérium. A tájékoztatás szerint két török komphajó 1500-1500 embert vett fedélzetére, és mintegy húsz óra múlva a délnyugat törökországi Marmaris kikötőjébe érkezik.
Ezzel egy időben egyes dél-ázsiai országok bejelentették, hogy ők is állampolgáraik kimenekítésére készülnek. India, amelynek 18 ezer állampolgára él Líbiában, ebből háromezer Bengáziban, közölte: kimenekítésükre készül légi és tengeri úton, a tervek véglegesítése most folyik. Nirupama Rao indiai külügyi államtitkár elmondta: utasítást adtak a Vörös-tengeren tartózkodó, ezer fő befogadására képes hajójuknak, hogy maradjon a térségben.
Banglades Ázsia egyik legszegényebb országaként nagyban függ külföldön dolgozó állampolgárainak hazautalt jövedelmétől. Midzsarul Kvajesz bangladesi külügyi államtitkár közölte, hogy nagyon aggódnak a Líbiában tartózkodó mintegy hatvanezer honfitársuk biztonságáért. Több lehetőséget is mérlegelnek. A kimenekítés az egyik megoldás - tette hozzá, Banglades és Srí Lanka a Nemzetközi Migrációs Szervezethez (OIM) fordult, hogy nyújtson nekik segítséget az evakuálási művelethez.
Neomal Perera Srí Lanka-i külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy e célra nincsenek repülőgépeik. Mintegy 1200 állampolgáruk dolgozik hivatalosan Líbiában, de az ott dolgozók tényleges száma sokkal több lehet.
Nepál, amelynek kétezer állampolgára van a térségben, ugyancsak kimenekítési terveket készít. Dél-Korea szerdán közölte, hogy az elmúlt hét tiltakozó akcióiban négy dél-koreai építkezést ért támadás Líbiában. Szöul felszólította állampolgárait, hogy ha tudják, hagyják el az országot. A dél-koreai hatóságok azt tervezik, hogy rendkívüli légi járatokat indítanak, vagy esetleg tengeri úton evakuálják honfitársaikat. Mintegy 1400 dél-koreai van jelenleg Líbiában, ebből ezer a különböző dél-koreai cégek alkalmazásában áll.
Különgépet küld Líbiába Franciaország is, amelynek Európa-ügyi államtitkára, Laurent Wauquiez félelemkeltőnek nevezte Kadhafi kedd esti televíziós beszédét. „Ez a felvétel félelemkeltő, borsódzik tőle az ember háta: a nyelvezet, amit használ, a gyalázkodás, a szavak erőszakossága, a politikai perspektíva teljes hiánya. Franciaország a leghatározottabban elítéli ezt az egészet” - fogalmazott a francia kormánytag a Canal+ kereskedelmi televíziónak adott interjúban. A líbiai vezető dacos és gyújtó hangvételű, de zavaros keddi beszédében leszögezte, hogy nem hagyja el Líbiát, inkább hazájában fog mártírhalált halni, s az utolsó csepp véréig küzdeni fog. Kadhafi patkányoknak és zsoldosoknak titulálta a hatalma ellen fellázadt tüntetőket, akik szerinte iszlamista állammá akarják változtatni hazáját és akik - mint fogalmazott - a líbiai törvények szerint halálbüntetést érdemelnek. Wauquiez elmondta: kedden egy első különgéppel 167 francia állampolgárt, köztük hetven gyereket menekített ki a külügyminisztérium Líbiából. Egy második járattal mintegy kétszáz ember szerdára virradóra érkezett meg Párizsba. Mindkét gép újra elindul Tripoliba, hogy mindenkit hazahozzon - tette hozzá az államtitkár. De még maradtak ott franciák. Vigyázni kell mindenre, amit mondunk, mert a franciák élete veszélyben forog - hangsúlyozta Wauquiez, hozzátéve, amint a francia állampolgárok problémáját megoldottunk, Franciaország nagyon gyorsan meg fogja vizsgálni a szankciók lehetőségét a Kadhafi-rezsimmel szemben.
Hivatalos adatok szerint mintegy 750 francia állampolgár él állandó jelleggel Líbiában, közülük még háromszázan az arab országban vannak.A Tripoliból Párizsba hazaért franciákat a Vöröskereszt önkéntesei fogadták szerda reggel a repülőtéren. A láthatóan ijedt és fáradt, de megkönnyebbült utasok egy része a francia tömegtájékoztatási eszközökben elmondta: hirtelen kellett mindent maguk mögött hagyniuk Líbiában, miután a fegyveres összecsapások kitörése óta nagyon féltek, és ezért azóta otthonaikba bezárkózva éltek.
Nicolas Sarkozy francia elnök szerdán „konkrét szankciók gyors elfogadását" kérte az Európai Uniótól a líbiai véres megtolásért felelős vezetők ellen, valamint a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok felfüggesztését javasolta Tripolival. „Azt kérem a külügyminisztériumtól, hogy tegyen javaslatot az Európai Unión belüli partnereinknek konkrét szankciók gyors elfogadására annak érdekében, hogy mindazok, akik részt vesznek a jelenleg folyó erőszakban, tisztában legyenek azzal, hogy vállalniuk kell majd cselekedeteik következményeit" - olvasható a francia elnöki hivatal közleményében.
Szankciókról tárgyal az EU
Áttekintik az Európai Unió tagországainak illetékesei, milyen szankciókat lehet vagy kell alkalmazni Líbia ellen az erőszak aránytalan alkalmazása miatt - jelentették be az Európai Bizottság szóvivői Brüsszelben szerdán, a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján. Több uniós tagállam előzőleg már jelezte, hogy javasolni fogja büntetőintézkedések bevezetését az észak-afrikai ország vezetése ellen. A tagállamok EU melletti állandó nagykövetei már szerdán foglalkoznak a kérdéssel - jelentette be Catherine Ashton külügyi főképviselő szóvivője.
„Mélységesen instabil személyiség”
Tömegpusztító fegyvereket is bevethet saját népe ellen Moammer Kadhafi líbiai vezető - mondta szerdán Lord David Owen volt brit külügyminiszter, aki szerint a nemzetközi közösségnek repüléstilalmi övezetet kellene létesítenie Líbia légterében.
A veterán brit politikus, aki rendszeresen kommentál külpolitikai fejleményeket a sajtóban és a médiában, a BBC rádió szerda reggeli politikai hírmagazinjában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Kadhafinak rendelkezésére állnak vegyi és biológiai fegyverek, és mivel „mélységesen instabil” személyiség, ezeket használhatja is a felkelés részvevői ellen. Lord Owen szerint katonailag teljes mértékben kivitelezhető a líbiai repüléstilalmi övezet, hogy megakadályozzák a líbiai légierő bevetését a lakosság ellen, bár ehhez ENSZ-határozat kellene.
Líbiában népirtás folyik, az ország zavarodott, beteg vezetője gyakorlatilag polgárháborúra szólított fel saját népe ellen, egymásra uszítva felkelőket és kormányhű rétegeket - jelentette ki a Deutschlandfunk rádióban szerdán Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. A miniszter szerint az arab országban több tízezer külföldi zsoldos tartózkodik, egy részük orvlövészként azzal van elfoglalva, hogy háztetőkről tüzel békés utcai tüntetőkre. Ebben a helyzetben a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie a vérengzés megállítása érdekében. Ehhez adott esetben ENSZ-mandátumra is szükség lehet az emberek megvédése érdekében - fogalmazott a luxemburgi tárcavezető. Elképzelhetőnek tartaná például, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mielőbb határozatot fogadjon el, amely kötelezővé tenné az összes, Líbiába tartó repülőgép utaslistájának az ellenőrzését. Így meg lehetne akadályozni, hogy további zsoldosok érkezzenek az észak-afrikai országba.
Az Európai Unió viszonylag erőtlen hangját firtató kérdésre Asselborn kifejtette: az uniós külügyminiszterek keddi vitájában tudomásul kellett venni egyes államok, például Olaszország vagy Málta "nehézségeit" az esetleg Líbiából észak felé meginduló menekültáradat nyomán. Gazdasági érdekeket - például a líbiai olajforrásokat - azonban nem szabad a mérleg serpenyőjébe dobni, amikor arról van szó, hogy egy adott állam fenntartsa-e a kapcsolatát egy zsarnok által uralt országgal, amelyben válogatás nélkül lövik le az embereket. Az EU északi és déli tagállamainak nagyon gyorsan egyetértésre kell jutniuk arról, hogy miként reagáljanak a líbiai eseményekre - hangoztatta a luxemburgi külügyminiszter.
