Jimmy Carter egykori amerikai elnök kezet fog Evo Morales bolíviai elnökkel La Pazban, 2009. május 2-án

Reuters - David Mercado

A Santa Cruzban április 16-án végrehajtott kommandós akcióhoz az elitegységet ezer kilométerről, La Pazból szállították, mint Evo Morales közölte, az ő parancsára. A Rózsa Flores Eduardo vezette "külföldi zsoldosok" ügyében a nyomozás jelenleg azt kívánja felderíteni, hogy milyen Santa Cruz-i családok, érdekcsoportok hívták be és pénzelték az állítólagos terroristákat. (Erről Rózsa Flores még múlt év őszén, Kepes Andrásnak adott interjújában, nevek említése nélkül, nyilatkozott is.) A minimum öt fős csoport több hónapos szállodai tartózkodását, fegyverek vásárlását valakiknek valóban finanszíroznia kellett.

Éppen most, május 4-én van az évfordulója, hogy Santa Cruz tartomány lakossága, a voksok 83 százalékával az autonómia mellett döntött. Ezt követte néhány héttel később a hasonló referendum Beni, Pando és Tarija tartományokban is. Ezek alkotják az úgynevezett "félholdat", Bolívia délkeleti gazdagabb részét, mind a földgáz előfordulásoknak, mind a jó agrártermelési feltételeknek köszönhetően. Az Andok fennsíkján élő indiánoktól eltérően a "félholdban" spanyol és más európai bevándorlók leszármazottai illetve meszticek alkotják együtt a többséget. Az autonómia csata annak idején heves összecsapásokat is hozott. A központi hatóság jelenleg is őrizetben tartja Pando volt kormányzóját, áttételesen felelőssé téve őt mintegy húsz, Morales-párti indián erőszakos haláláért.

Álvaro Garcia bolíviai alelnök egy ízben Santa Cruz "fasiszta és rasszista jobboldali elitjét" vádolta meg az állítólag Evo Morales meggyilkolását is célzó összeesküvéssel. A "külföldi zsoldosok" felszámolását követően a központi kormány úgy döntött, hogy a terrorista veszélynek, valamint a fegyver- és kábítószer csempészésének feltartóztatására a hadsereg egységeit küldi a határ megerősítésére. Az autonómia jogaikra hivatkozó helyi vezetés szerint a terrorizmus vádjával a központi kormány valójában militarizálja Santa Cruzt, s Rózsa Floresék csoportját egyébként is a tartományi vezetés diszkreditálására próbálja felhasználni, Mindez összefüggésben állhat a decemberi elnökválasztásokkal, amelyen az új alkotmánynak megfelelően Evo Morales újra indulhat.

A hétvégén Bolíviában járt Jimmy Carter volt amerikai elnök, aki miután találkozott Evo Moralesszel, bejelentette: júniusban az Obama-kormány küldöttséget meneszt La Pazba, javítandó a kapcsolatokat és így megegyezni a nagykövetek újbóli küldésébe. Bolívia tavaly szeptemberben utasította ki Philip Goldberg nagykövetet éppen a "félhold" autonómia-törekvéseinek felkarolása miatt. Carter most találkozott Santa Cruzban a tartományok vezetőivel is, akik azt hangsúlyozták, hogy nem céljuk a függetlenség, de ragaszkodnak az autonómia legalizálásához.

A bolíviai történések mellet elsikkadt az a hír, hogy Peruban kért és kapott politikai menedéket Manuel Rosales, a venezuelai ellenzék egyik fő hangadója. Ő volt a 2004-es elnökválasztáson Hugo Chávez vetélytársa, négy éven át az olajgazdag Zulia állam kormányzója, legutóbb pedig Maracaibó polgármestere. Októberben Chávez egyik beszédében közölte, hogy Rosales börtönben fog ülni. Megindult ellene a korrupciós vizsgálat, miszerint kormányzóként 62 ezer dollár jogtalan haszonra tett szert. Rosales tagadja a vádat, ám jobbnak tartotta menteni a bőrét.

A tavaly novemberi helyhatósági választásokon Venezuela 23 államából ötben győzött ellenzéki jelölt, miként nagy Caracasban is. Az adóhatóságok Rosales mellett vizsgálatot indítottak Henrique Silas, Carabobo kormányzója, miként Césár Pérez Vivas a szintén ellenzéki Tachira kormányzója ellen. Caracas polgármesterét, Antonio Ledezmát egyelőre nem vádolják korrupcióval, de hatalmából immár alig maradt. Kezdetben a Chávez-párti tüntetők akadályozták meg, hogy bejuthasson a városi tanács épületébe, majd a központi ellenőrzés alá vették a korábban a fővárosi irányítás alá tartozó rendőrséget, kórházakat, sőt legutóbb Chávez különleges alelnököt nevezett ki a főváros költségvetése ellenőrzésére.

Egy hónapja pedig Chávez elnöki dekrétummal valamennyi repülőtér, kikötő és autópálya irányítását központi ellenőrzés alá vonta, jelentős bevételtől fosztva meg ezzel a helyi kormányzatokat. S az esetleges tiltakozás megelőzésére katonaságot vezényeltek az (ellenzéki) államok kikötőihez és reptereihez.

Kapcsolódó cikkek: Tüntetés Chávez ellen internetes felhívásra | Bolíviában megkérdőjelezik a Flores-nyomozás állításait | Chávez maradna elnök 2011 után is | Cháveztől kap fizetést Vörös Ken | Új hullám Latin-Amerikában