Amerikai követség a NAV-vizsgálatról: Ez volna hiteles?
Az esemény félreérthetetlen jelzés: az USA folytatja a közép-európai korrupció elleni kampányt. Victoria Nuland helyettes államtitkár ezt egy bukaresti nyilatkozatában korábban azzal indokolta, hogy a korrupció nemzetbiztonsági kockázat lett, mert „egyesek eszközként használhatják arra, hogy ezeket az országokat rosszindulatú befolyás alá vonják".
A háttérbeszélgetésen Riley hangsúlyozta, hogy az utóbbi hónapokban nem változott az Egyesült Államok Magyarországhoz való viszonya, így továbbra is folynak tárgyalások a problémás területeken a magyar kormánnyal. „Nagyon fontos, hogy ha a kormány korrupciós esetről értesül, kivizsgálja azt, és megtegye a szükséges lépéseket. Fontos továbbá, hogy az ügyet kirobbantó személyt is komolyan vegye és megvédje, ahelyett hogy rátámadna" – mondta neveket nem említve, de vélhetően Horváth András egykori NAV-ellenőrre célozva.
A követtanácsos a kitiltási botrányt követő, házon belüli NAV-vizsgálattal kapcsolatban azt mondta, nem tudja, hogy hitelesnek tekinthető-e, hiszen nem egy független szerv járt el az ügyben, és tudomása szerint csupán a jelentés egy kis részét hozták nyilvánosságra. „A magyar partnereinknek is mondtuk, hogy nagyon jók ezek a jelentések, de nyilván az lenne a legjobb, ha független szerv végezné a vizsgálatot, az eredményeket pedig nyilvánosságra hoznák. Az átláthatóság, a nyílt folyamatok, a függetlenség és a nyilvánosság biztosítja a hitelességet " – mondta.
 |
| "Nem az Egyesült Államoknak kellene különböző esetekkel riasztani a magyar hatóságokat" – mondta Robert Riley Németh Attila / Amerikai Nagykövetség |
A Népszabadság azon kérdésére, hogy érkeztek-e újabb panaszok amerikai cégek képviselőitől a működésüket nehezítő magyarországi korrupciót illetően, Riley csupán annyit mondott, hogy a magyar kormány részéről kérték az amerikai követséget, hogy osszon meg velük információkat. „Amikor csak lehetőségünk van rá, így is járunk el. De amikor hivatali korrupcióról van szó, az érzékeny és nehéz ügy." A diplomata a magyar állampolgárok felelősségét is hangsúlyozta.
„Igazság szerint nem az Egyesült Államoknak kellene különböző esetekkel riasztani a magyar hatóságokat, és megmondani nekik, hogy ki ellen induljon eljárás. Az igazi kérdés az, hogy mit akarnak a magyarok, miként tudják azt elérni, és hogyan válaszol erre a mindenkori magyar kormány" – mondta Riley, hangsúlyozva, hogy Egyesült Államok ugyanúgy viszonyul Magyarországhoz, mint a korábbiakban, ezen a téren nincs változás. „Van egy problémás terület, amiről már jó ideje tudunk, és jó ideje beszélünk a magyar kormánnyal. Igyekszünk a lehető legkonstruktívabb módon együtt dolgozni."
A viszonyok javulását a kormány pendítette meg a közelmúltban, s egyesek az Iszlám Állam (IS) elleni kurdisztáni magyar misszió ötletét is gesztusnak vélik. „Értékeljük, hogy Magyarország az Egyesült Államok és a NATO szoros partnere a védelem és biztonság területén. A bilaterális kapcsolatokban bekövetkező esetleges fejlődésnek azonban nincs köze az Iszlám Állam elleni harchoz – mondta az amerikai követtanácsos. A két és fél éve Magyarországon élő diplomata szerint az egyetlen változást az új nagykövet, Colleen Bell személye jelenti. Új vezető érkezése esetén mindig megváltozik a dinamika, és egy új személyiség adott esetben másképp tárgyal bizonyos dolgokról. „Az új embereknek olykor nagy hatása van" – mondta Robert Riley.
Mindenhol probléma a korrupció, hiszen emberek dolgoznak a kormányokban is, és az emberi természet nem tökéletes. A kérdés az, hogy vannak-e fékek és ellensúlyok – kezdte a régióról szóló telefonos beszámolóját George Kent és Robert Leventhal. Az amerikai korrupcióellenes szakértők szerint az elszámoltathatóság vonatkozásában kulcsfontosságú a civil társadalom hozzáállása. Ha az emberek normálisnak gondolják, hogy egy szolgáltatásért kenőpénzt fizetnek, majd meg is ússzák, az megteremti a büntetlenség kultúráját.
A régió országai közül talán Románia teljesít a legjobban: az elmúlt három évben tizenhárom kormánytagnak gyűlt meg a baja az igazságszolgáltatással. A háttérbeszélgetés során román újságírók mégis arra panaszkodtak, hogy ez nem elég, hiszen a letartóztatások ellenére nem csökken a korrupció.
„Szerencsésnek érezhetik magukat. Sok környező országban – példákat nem említenék – már annak is örülnének, ha bilincs kattanna a korrupt kormányhivatalnokok csuklóján. Bizonyos országokban egy kormánytagot sem számoltattak el eddig" – mondta Kent. Arra a kérdésre, hogy Magyarország miként teljesít, a szakértő felidézte, hogy a Transparency International 2014-es jelentése szerint 175 vizsgált ország közül Magyarország a 47. helyen áll. – Végeredményben az a fontos, amit a magyarok gondolnak. Ez a maguk országa – mondta Kent, miután ismertette az Eurobarométer 2013-as közvélemény-kutatását, mely szerint a magyarok 89 százaléka úgy véli, hazánkban komoly probléma a korrupció.
A szakértők kitértek a mostanában sokat emlegetett nemzetbiztonság kockázatra is. Ukrajna példáján keresztül szemléltették, hogy Viktor Janukovics volt államfő tavaly februári eltávolítása után az ország területi szuverenitását védő – korrumpálódott – nemzetbiztonsági szervek összeomlottak. Így Oroszország képes volt annektálni a Krímet, és konfliktust robbantott ki Kelet-Ukrajnában. „Gyenge intézményrendszerek mellett a kormányok kevésbé tudják megvédeni állampolgáraikat és az ország területi integritását.”
