Az SZBU szerint merénylet készül Timosenko ellen
Szerhij Vlaszenko, aki jelenleg a Batykivscsina (Haza) párt parlamenti képviselője, azt mondta, hogy az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat (SZBU) hivatalosan is értesítette erről a május 25-ére kiírt ukrán elnökválasztáson jelöltként induló Julija Timosenkót.
Julija Timosenko beszélt az ügyben az SZBU és a belügyminisztérium vezetőivel, akik megerősítették, hogy értesülésük megbízható forrásból származik – adta hírül honlapján az Espreso.tv internetes tévécsatorna.
Szerhij Vlaszenko közölte, hogy a biztonsági szervek szerint oroszbarát erők törnek Timosenko életére, mert a politikus kemény álláspontot foglal el az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben.
A rendvédelmi szervek komolyan veszik a fenyegetést, és mindent megtesznek Timosenko védelme érdekében – tette hozzá.
A képviselő szerint nem zárható ki, hogy a Timosenko élete elleni fenyegetés része annak a tervnek, amelynek célja az ukrán elnökválasztás meghiúsítása a helyzet destabilizációjával.
Julija Timosenkónak és választási törzskarának egyaránt az az álláspontja, hogy mindenképpen meg kell tartani az elnökválasztást, hogy az újonnan megválasztott államfő stabilizálni tudja a helyzetet az országban – emlékeztetett Szerhij Vlaszenko.
Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök április 18-án elrendelte az elnökválasztáson induló jelöltek közül hatnak – Petro Porosenkónak, Julija Timosenkónak, Oleh Ljaskónak, Szerhij Tihipkónak, Olha Bohomolecnek és Mihajlo Dobkinnak – a huszonnégy órás védelmét. Két héttel korábban az SZBU Lemberg megyében őrizetbe vett két orosz állampolgárt annak gyanújával, hogy ukrán állampolgárokat, köztük egy elnökjelöltet készültek túszul ejteni.
A Krímben a korábban hivatalosan közölteknél jóval kevesebben szavaztak a márciusi népszavazáson az Oroszországhoz csatlakozásra - állította a Forbes amerikai honlap és a TSZN.Tizsdeny ukrán hírportál, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács honlapjára a napokban feltett, majd onnan gyorsan eltávolított információra hivatkozva. A korábbi orosz adatokat megkérdőjelező bejegyzés szerint a Krímben élőknek csak valamivel több mint 30 százaléka vett részt a referendumon, és ebből is csupán a szavazók fele támogatta az Oroszországhoz csatlakozást. Ennek megfelelően az ukrajnai „Krím félsziget sorsát az oroszbarát kisebbség döntötte el, a választók mintegy 15 százaléka” - írta az ukrán honlap. Ezt megelőzően a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézménye, a medzslisz is hasonló adatokról számolt be. A TSZN.Tizsdeny szerint ez is azt bizonyítja, hogy a Krím annektálása nem a helybeliek többségének akaratnyilvánításán alapult. A népszavazás után közzétett hivatalos orosz adatok viszont arról szóltak, hogy a referendumon a szavazásra jogosultak 83 százaléka vett részt, és ebből 97 százalék támogatta a csatlakozást Oroszországhoz. Szvetlana Gannuskina, az orosz Migráció és Jog nevű hálózat vezetője, egyike azoknak, akik vizsgálták a krími népszavazást, azt mondta, hogy Oroszország megszégyenült a krími választásokkal.
Jugoszlávia szétesésére emlékeztet az ukrán válság
Egyre inkább a Jugoszlávia széteséséhez vezető válságra emlékeztetnek az Ukrajna keleti és déli részén kibontakozott folyamatok – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a Déja vu című keddi kommentárjában.
A német konzervatív lap szerint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ajánlata a közvetítő szerep elvállalására hibás lépés, éppen úgy, mint az ukrajnai válság megoldását célzó összes eddigi nemzetközi erőfeszítés, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a konfliktusnak két résztvevője van, akiknek érdekeit ki lehet egyenlíteni. Ez azonban tévedés, hiszen az orosz vezetés folyamatosan gerjeszti a viszályt, és semmi nem utal arra, hogy visszafogja magát.
A diplomácia porondján és az ukrajnai válsággócokban zajló folyamatok egyre inkább „jugoszláv déja vu-ként hatnak" – emelték ki a kommentárban. „Emlékszik még valaki, hogy a szerbek a kilencvenes évek elején hányszor egyeztek bele a fegyverszünetbe, miközben tovább szították az erőszakos konfliktus lángját?" – tették hozzá.
„Nem lehet szem elől téveszteni, hogy Moszkva hadüzenet nélküli háborút folytat Ukrajna ellen az ukrán társadalom szociális problémáinak elmélyítésével, és a nyelvi, kulturális és történelmi identitásainak manipulálásával" - írta a német konzervatív lap, amely szerint minden egyes véres összetűzéssel csökken a valószínűsége annak, hogy Moszkva „vissza tudja parancsolni a szellemet a palackba, ha egyáltalán akarja".
Az odesszai szakszervezeti székházból kicsapó lángok azt jelzik, hogy a megtámadott fél is mindjobban eldurvul. Minél súlyosabb az erőszak, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az eddig áthidalhatónak tűnő törésvonalak helyén mély árkok keletkeznek és az ellenségeskedés belülről szakítja szét az ukrán államot, ami „nem csupán Ukrajna tragédiája lenne", hiszen az ország területének és lakosságának nagysága miatt az esetleges összeomlás a szomszédos országokban komolyabb következményekkel járna, mint amilyen hatást Jugoszlávia szétesése gyakorolt Európára – írta a FAZ.
