A vasárnapi macedón elnökválasztás kampányának középpontjában az európai integráció állt, ezzel összefüggésben pedig az a vita, amely évek óta folyik Macedónia és Görögország között a volt jugoszláv tagállam nevével kapcsolatban.

A Dnevnik című macedón honlap pénteki beszámolója szerint az elnökjelöltek az utolsó perceket is arra használják, hogy meggyőzzék a szavazópolgárokat, nekik adják voksukat, szombattól ugyanis kampánycsend van.

Gjorge Ivanov jelenlegi elnök második mandátumáért indul, és azt mondja, a következő öt év alatt is arra törekszik majd, hogy konszenzusra jusson Görögországgal a névvita kapcsán.

Athén 1991 óta akadályozza Macedónia nemzetközi elismerését, és ezzel az ország EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését is. Az említett névvita lényege, hogy Görögország burkolt területi követelésnek tekinti, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság alkotmányos neve Macedón Köztársaság, mert az egyik észak-görögországi - Macedóniával szomszédos - tartományt is Macedóniának hívják. Emiatt Athén 2008-ban megvétózta Macedónia NATO-csatlakozását, és akadályozza, hogy a 2005 óta uniós tagjelölt Szkopje számára az EU meghatározza a csatlakozási tárgyalások megkezdésének konkrét időpontját.

Ivanov most azt ígéri, hogy a vita rendezése során nem változtatják meg sem a Macedón Köztársaság alkotmányát, sem az ország nevét.

Sztevo Pendarovszki, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Unió jelöltje szerint előbb a macedón vezető politikusoknak kell megtalálniuk a közös hangot, és ezt követően kell megkezdeni a tárgyalásokat Görögországgal.

Az albán nemzetiségű Iljaz Halimi szerint is előbb belpolitikai konszenzusra kell törekedni, illetve olyan megoldást kell találni az ország nevével kapcsolatban, amely nem befolyásolja negatívan sem a macedón nép nemzeti identitását, sem az országban élő kisebbségeket.

A Polgári Kezdeményezés jelöltje, Zoran Popovszki szerint az egyetlen megoldás az lehetne, ha meggyőznék Athént, hogy a megnevezés nem jelent területi követelést, így megmaradhatna a Macedón Köztársaság megnevezés, azzal a kitétellel, hogy Görögországnak joga lenne valamilyen más - megbeszélt - nevet használni a nyugat-balkáni országra.

Amennyiben vasárnap egyik jelölt sem szerez abszolút többséget, úgy az államfőválasztás második fordulóját április 27-én tartják meg, ami így egybe esik az előre hozott parlamenti választásokkal. Macedónia Jugoszláviától való 1991-es elszakadása óta ez lesz az ötödik elnökválasztás az országban.