galéria megtekintése

Az Orbán-kormány nem tanul a hibáiból

7 komment


Kőműves Anita

Kizárólag saját, szűk belső körének az érdekeit nézi a magyar kormány, ettől sok forrást elveszít, és a munkája nem hatékony – állapítja meg a Bertelsmann Alapítvány Átalakulás Indexe. A tanulmány szerint az egész világon előretör a populizmus.

A magyar demokrácia hiányosságai az elmúlt két évben változatlanok maradtak, sőt, a korábbinál is jobban megszilárdultak, állapítja meg a Bertelsmann Alapítvány hétfőn nyilvánosságra kerülő elemzése. A német nonprofit szervezet kétévente méri fel, hogyan áll a demokrácia és piacgazdaság helyzete a világ több mint száz országában, köztük Magyarországon is.

Van stratégiájuk, de nem a demokrácia megerősítésére
Van stratégiájuk, de nem a demokrácia megerősítésére
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Lapunk a megjelenés előtt megkapta a jelentést, amelynek készítői a magyar demokrácia és a piacgazdaság állapotát 7,96 pontra értékelték. Az alapítvány skáláján az 1 a legrosszabb, a 10 pedig a legjobb osztályzat; a magyar eredmény a 129 ország között a 18. helyezésre volt elég.

 

A Bertelsmann a kormányzás minőségét is értékeli, és itt már rosszabb a helyzet: 4,76 ponttal a 76. helyen végzett az Orbán-kormány. Igaz, a kabinet munkája mellett a pontszámba az is beleszámít, mennyire nehéz helyzetben van az ország – azaz például a huszonöt éve káoszban vergődő Szomália kormányát elnézőbben ítélik meg.

Magyarország a legkönnyebben kormányozható országok közé tartozik, ez „lefelé húzza" a pontszámot. De az ugyancsak kicsi és „könnyű" Észtország évek óta javít, Magyarország pedig ront a pozícióján – idén a kelet- és dél-európai régióban már az utolsó előtti helyen áll. Ennek oka, hogy a tanulmány szerint az Orbán-kormánynak nincs stratégiája a gazdaság fejlesztésére, nem tanul a hibáiból, kizárólag saját klientúrájának az érdekeit nézi, és emiatt sok forrást elveszít, nem hatékony.

– Van stratégiájuk, de nem a demokrácia megerősítésére, hanem arra, hogyan tarthatják meg és központosíthatják a hatalmat – mondta lapunknak Sabine Donner, az alapítvány munkatársa, a jelentés egyik szerzője. – Ha egy szűk belső kör irányít és nem vesz figyelembe más véleményeket, a jó kormányzás sérül. A magyar kormány politikája megosztó. Nem az a célja, hogy közvetítsen a társadalmi konfliktusokban, hanem az, hogy meggyengítse az intézményrendszert, és erőpolitikát folytasson – magyarázta.

Mindez a gazdasági fejlődésre is rossz hatással van, mert a „központosítás és oligarchásítás" nem túl vonzó a külföldi cégek, befektetők számára. Az sem segít, hogy a kormány visszavágta a szociális juttatásokat, mert így egyre kevesebb embernek van lehetősége arra, hogy részt vegyen a gazdasági életben. – Hosszú távon ez nem fenntartható – mondta a szakértő. A fejlődést hátráltatja a korrupció is, amelynek legjobb ellenszere Donner szerint a független sajtó és civil szféra lenne.

Ám a tanulmány szerint nem csak Magyarországon jellemző a demokrácia visszafejlődése. Ecuadorban, a Kirchner-korszak Argentínájában, Törökországban és Macedóniában is hasonló folyamatok játszódtak le: az óriási többséggel, demokratikus módon hatalomra jutott kormány a hatalom centralizálásába kezdett, és a „nyertes mindent visz" filozófiáját követve felhatalmazva érezte magát arra, hogy figyelmen kívül hagyja a demokrácia szabályait, a kisebbségek jogait, illetve a fékek és ellensúlyok szerepét. A döntésekbe pedig nem vonja be sem az ellenzéket, sem a civil szervezeteket. Ugyanezen az úton indult el a legutóbbi választások után a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya Lengyelországban Beata Szydlo vezetésével.

Donner szerint kulcskérdés lesz, az Európai Unió hogyan reagál majd a varsói helyzetre.

Kelet-Európa esetében ezekből a folyamatokból a gazdasági helyzet sok mindent megmagyaráz: a lakosság kiábrándult, mert nem sikerült felzárkóznia a nyugat-európai életszínvonalhoz. Ám Donner szerint ennél is szélesebb és általánosabb jelenség világszerte a korrupció, a jövedelmi egyenlőtlenségek és a rossz gazdasági körülmények miatti tiltakozás. Ez alól még a felmérésben nem szereplő Németország sem kivétel. Emiatt mindenütt nő a társadalmi és politikai feszültség. A legtöbb kormány nem akar vagy nem tud mit kezdeni mindezzel, ami a populizmusnak, egyes országokban egyenesen a szélsőségeseknek kedvez.

Kérdésünkre Donner elmondta: ez már az európai migrációs válság előtt is így volt, ám az új kihívás még jobban kiélezi a helyzetet. – Ez is csak azt mutatja – mondta –, milyen szélsőségesen polarizált a párbeszéd nemcsak az egyes társadalmakon belül, hanem az országok között is.

Példákat akartak bemutatni

A Bertelsmann Alapítvány 1977-ben alakult, ma Németország egyik legnagyobb és legjelentősebb nonprofit szervezete. A demokrácia és piacgazdaság helyzetét felmérő Átalakulás Indexet (Bertelsmann Transformation Index) az 1990-es években kezdték publikálni. Az volt az elképzelés, hogy a demokratikus átalakulásban sikeres államok példájából tanulhatnának a lassabban fejlődő országok. Akkor Magyarország még az „éltanulók" közé tartozott.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető