A nyüzsgő bazár közelében megbújó szerény irodában Fadi Swidan is azt sugallta, hogy az üzlet megy a maga szokásos kerékvágásában. Mint hangsúlyozta, a két éve életre hívott inkubátorház legfőbb célja, hogy az arab startupok, vagyis a nagy szaktudásra alapozott induló vállalkozások is bejuthassanak a csúcstechnológiai iparágakba. – Bár Izraelt a startup-nemzetek bajnokaként emlegetik, mi arabok ebből rendre kimaradunk. Nincs még hozzá elég szakértelem, hogyan lehet az üzleti ötletet eladni, sikeres céggé fejleszteni – fejtegette a szakember. Pedig jócskán akadnak lehetőségek, az arab világban is gyorsan terjed az információtechnológia, hódít az internet és a mobiltelefon – csak éppen nincs hozzá elég arab nyelvű számítógépes program, alkalmazás.
Most azonban az inkubátorház kiválasztott pártfogoltjai kipróbálhatják magukat. A vállalkozástámogatás nagykönyve szerint cégeik gründolásához üzleti és adminisztratív támogatást, köztük piaci információkat, ingyenirodát, titkárságot és korszerű távközlési szolgáltatásokat élvezhetnek. Ennél húzósabb megmérettetés az úgynevezett gyorsító program: a résztvevő 10-15 pályázónak fél éve van arra, hogy működőképes prototípussal és piacképes üzleti tervvel rukkoljanak ki. Cserébe mentorok szakértő bábáskodása mellett támogatást kapnak, a legígéretesebbek pedig arra számíthatnak, hogy az érdeklődő befektetők felkarolják induló vállalkozásaikat.
Miközben az inkubátorvezető arról is beszél, hogy az izraeli magánszektor mellett a jeruzsálemi kormányzat, ha szerényen is, 100 ezer dollárral támogatja ezt a názáreti üzletfejlesztést, az irodába betoppan az egyik pártfogolt, Firas Swidan. A harmincas éveinek elején járó doktor – aki mellesleg a haifai Technion egyetemen színjelesre végzett matematikából, a bioinformatikai tudományok tudora, ráadásul amerikai kutatóhelyeken is pallérozta magát – most Nutrinfomics névre keresztelt egészségügyi vállalkozásán bábáskodik. – Világszerte dollármilliárdokat ölnek az emberi szervezet működésének megismerésébe, ennek ellenére rengetegen már negyvenes éveikben is sokféle betegséggel küszködnek – magyarázza a tudósnak kinéző Swidan. Mint mesélte, vállalkozásának elindításához az adta a tippet, hogy édesanyja vagy ötféle gyógyszert szedett a cukorbaj, a magas koleszterin és a vérnyomás ellen. Ekkor kezdett azon töprengeni, hogyan tudna segíteni rajta saját tudásával. Előállt egy olyan étrenddel, amelyet anyja betartott, majd hat hónap után, az orvosi ellenőrzéseket követően elhagyhatta a gyógyszerezést, minden betegsége megszűnt. Ezután a tudományos munkásságára alapozott speciális diétával már ismerőseinek körében is rendre sikerült gyógyírt találnia a makacs nyavalyákkal küszködő betegségek elmulasztására. Most abban bízik, hogy a startup-akcelerátor begyorsítja majd táplálkozási programjának piaci bevezetését. A kérdésre, miért ragaszkodik ahhoz, hogy Izraelben startoljon üzletemberként, elvégre sokfelé megfordult a világban, dolgozott világcégeknél, a géndoktor úgy summázott: itt született, ragaszkodik otthonához.
De a názáreti inkubátorház többi vállalkozóaspiránsa is mind magas végzettségű műszaki, aki csúcstechnikát kínál. Egyikük a Facebookhoz hasonlóan arab nyelvű közösségi hálózatot fejleszt, a másik az arab kulturális örökségbe tartozó Szinbád-történeteket viszi multimédiásan komputerre, táblagépre, okostelefonra. A harmadik mobiltelefonra fejlesztett életmentő kommunikációs szolgáltatásokat kínál, míg a következő olyan eszközt dolgozott ki, amely a közlekedési lámpák közelébe telepítve érzékeli a bekapcsolt számítástechnikai eszközöket, s ennek révén az embertömeget, így az információt továbbítva szabályozni lehet a jelzőlámpák működését.
A bökkenő csupán az, hogy még az Izraelhez lojális arab közösség starthátránya is tetemes. Nem csupán kulturális különbségekről és a gyűlöletet időről időre fellobbantó izraeli–arab viszályról van szó. Az izraeli sajtó rendre beszámol az izraeli arab állampolgárokat sújtó hátrányos megkülönböztetésekről. Így a Globes nevű üzleti hetilapban nemrég közölt közvélemény-kutatás adataiból kitűnik, hogy a megkérdezett munkaadók és munkavállalók közel fele, 46 százalék, nem szívesen dolgozik együtt arab férfiakkal. A digitális szakadékra utal, hogy a több mint nyolcmilliós népesség 20 százaléka arab, viszont az ipari ágazatokban dolgozóknak mindössze 2 százaléka. Az arab startupperek versenyhelyzetét tovább nehezíti, hogy ők nem szolgálnak a hadseregben, vagyis eleve ki vannak zárva az ott megszerezhető szakismeretekből. Ezzel szemben az izraeli kisvállalkozók többsége olyan obsitos, aki a seregben megszerzett tudását – beleértve ebbe a kapcsolati tőkét – később a polgári életben tudja kamatoztatni. Ez is magyarázza a kisvállalkozói szektor világra szóló sikereit.
Még tavaly nagy szenzációt keltett, hogy a számítógépes keresőmotorjáról ismert amerikai Google egymilliárd dollárért megvette az izraeli Waze cég navigációs rendszerét. Legújabban arról cikkeznek, hogy a sofőr nélküli, önmagát vezető autók elektronikai fejlesztésében utazó izraeli MobilEye vállalkozás számíthat hasonló befektetői érdeklődésre. Az üzleti világsikerek, a haditechnikai találmányok civil alkalmazásának sora még sokáig folytatható. Többek között azzal az innovatív elsősegélykötéssel, amely a beépített szorító megoldás révén megakadályozza a beteg elvérzését. A kötszert egy volt harctéri felcser fejlesztette ki és vitte (világ)piacra – immár kisvállalkozóként. Gabrielle Giffords amerikai képviselő is ennek a kötözőcsomagnak köszönheti életét: amikor 2011-ben fejbe lőtték, az izraeli bandázzsal részesítették elsősegélyben.
|
Názáret
Ronen Zvulun / Reuters |
Visszatérve azonban az izraeli arab elit vállalkozói kilátásaira, gond az is, hogy a high-tech szektor az ország középső részén, Tel-Aviv körzetében összpontosul, távol az arabok lakta északi és déli országrészektől. Az egyetemet, főiskolát végzett arabok tanulmányaik befejezése után inkább visszatérnek családjuk közelébe, szülőhelyükre, ahol a helyi közösség tanáraként, orvosaként, gyógyszerészeként helyezkednek el – rendszerint az átlagnál alacsonyabb fizetéssel.
A képhez azonban hozzátartozik, hogy eddig is akadtak törekvések a starthátrány csökkentésére. Tavaly Názáretben Simon Peresz nemrégiben leköszönt államelnök avatta fel azt az ipari parkot, amely a képzett arab lakosság foglalkoztatása érdekében is próbálja odacsábítani a technológiai vállalatokat – a létesítmény csarnokainak többsége ma is kong az ürességtől. Fadi Swidan, a názáreti inkubátorház menedzsere azonban nem akarja feladni. A programigazgató – aki mérnöki diplomája mellé gazdaságit is szerzett egy bostoni egyetemen, majd dolgozott a helyi önkormányzatnál és szabadúszó startup-tanácsadóként a gazdasági minisztériumnak – bízik abban, hogy az arab közösség számára is ki lehet majd alakítani üzletbarát környezetet. Derűlátásával nincs egyedül. – Miután egyre több arab kerül ki az izraeli felső iskolákról, a tekintélyes haifai műszaki egyetem, a Technion diákjainak 20 százaléka már arab, a vezető izraeli befektetők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak vállalkozásaik iránt – állította a helyi üzleti viszonyokban bennfentes Bán Dénes, a jeruzsálemi OurCrowd kockázati tőkealap magyar munkatársa. Példaképpen felemlegette, hogy az Apple nemrég izraeli arabot választott egyik alelnökének. Háború ide vagy oda, a kiválasztási folyamatot még a gázai rakéták sem tudták megakasztani.
