Negyvennyolc órát adott Szaúd-Arábia az országban működő iráni nagykövetség munkatársainak arra, hogy elhagyják a szunnita királyságot, majd ugyanilyen határidőt szabott meg a diplomatáknak Bahrein, és követte a példát Szudán is. A térségbeli befolyásért folyamatosan egymással küzdő síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia amúgy is kiélezett kapcsolataiban csak tovább növeli a feszültséget a kemény diplomáciai intézkedés, amelynek magyarázataként Adel al-Dzsubeir szaúd-arábiai külügyminiszter kijelentette: nem hagyhatják, hogy Irán aláássa az ország biztonságát. A politikus azzal vádolta Teheránt, hogy „terrorista sejtek" létrehozásával próbálja destabilizálni a régiót.

A viszály az után éleződött ki, hogy szombaton Szaúd-Arábiában, az elmúlt évtizedek legnagyobb tömeges kivégzése során 47 emberen hajtották végre a halálos ítéletet. Többségük az al-Kaida terrorhálózathoz köthető szunnita szélsőséges volt, négyen viszont az iszlám síita ágához tartoztak. A szaúdi rendőrség ellen elkövetett támadásokban találták bűnösnek őket, köztük a szunnita királyság uralkodóházát rendszeresen élesen bíráló hitszónokot, Nimr al-Nimr sejket is. A legnagyobb felháborodást a főpap kivégzése okozta.

Iránban vasárnap tüntetések kezdődtek, a tiltakozók megtámadták és részben lerombolták Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét és egy vidéki konzulátusát. Az iráni kormányzat szerint a hatóságok mindent megtettek a rendbontások megfékezéséért, negyven embert őrizetbe vettek, és az erőszakos akciókat (csakúgy, mint Nimr al-Nimr „embertelen" kivégzését) Hasszán Rohani iráni elnök is elítélte. Így – mint külügyi szóvivője kijelentette – Teherán úgy látja, hogy Rijád csak ürügyként használja fel az incidenst a feszültség további szítására.

Ami elég, az elég – jellemezte viszont a szaúdi álláspontot a Reutersnak egy a királyság kormányzatának gondolkodásmódját jól ismerő forrás, amely szerint Rijád most még azzal sem törődik, hogy felbosszantja-e legfőbb szövetségesét, az Egyesült Államokat.

A washingtoni Fehér Ház viszont diplomáciai erőfeszítéseket, „építő lépéseket", közvetlen párbeszédet sürget a nézeteltérések leküzdésére. Az amerikai külügyminisztérium Nimr sejk kivégzését úgy értékelte, hogy „a felekezetet közötti feszültség éleződését kockáztatják" vele, miközben azt éppen csökkenteni kellene. Hasonló véleményt hangoztatott Federica Mogherini, az EU külpolitikai főképviselője is. Franciaország és Németország a feszültség enyhítésére, tárgyalásokra szólította fül Rijádot és Teheránt, míg az orosz külügyminisztérium jelezte, hogy Moszkva kész közvetíteni a konfliktusban.

Irán és Szaúd-Arábia egyre éleződő szembenállása nem pusztán két ország viszálya, hanem az egész Közel-Keletet megosztó konfliktus. Ezt jelzi például, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakításával a szaúdi példát követte a síita többségű, ám szunnita uralkodó vezette Bahrein, majd Szudán is, Kuvait pedig alacsonyabb, ügyvivői szintre szállította le a képviselet és korlátozta az országban tartózkodó iráni diplomaták létszámát.

A másik oldalon Irakban – az MTI jelentése szerint – hétfő hajnalban pokolgépes merényletet követtek el két szunnita mecset ellen, és megöltek egy müezzint. Bagdad megkérdőjelezte, hogy Rijád valóban készen áll-e részt venni egy az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet elleni regionális szövetség összekovácsolásában. Márpedig éppen az IS elleni küzdelem szempontjából lenne kulcsfontosságú, hogy legalább egy időre félretegyék a régión belüli ellentéteket.