Nagy sebességgel, alacsony költséggel, sokkal több emberhez juttat el információt – ezért az internetet sokan a demokratizálódás, s egyben a politikai mozgósítás egyik leghatékonyabb eszközének tartják. A világhálónak azonban van ezzel ellentétes, demobilizációs hatása is, méghozzá nem kicsi. Németországban, különösen a szövetségi köztársaság nyugati tartományaiban az elmúlt években jelentős mértékben csökkent a választási részvétel, s ezt a negatív jelenséget három német kutató nem mással, mint a szélessávú internet elterjedésével hozza összefüggésbe.

Az internet elterjedésével, az egyre gyorsabb és jobb minőségű világhálós hozzáféréssel megváltoznak a szórakozási szokások. Egyre többen az interneten keresnek maguknak szórakoztató tartalmakat, aminek következtében kevesebbet néznek tévét, beleértve a kereskedelmi csatornákat. Mivel a nyugati tartományokban a televízió szolgál a közéleti-politikai információk fő forrásaként, a tévés fogyasztás csökkenése magával vonja a közéleti-politikai témák iránti érdeklődés visszaesését. A nyugatnémet tartományokban élő választók használják az átlagosnál nagyobb mértékben a televíziót arra, hogy információhoz jussanak a tartományi és országos politikáról – magyarázta a Népszabadságnak a meglepő eredménnyel szolgáló tanulmány egyik szerzője, Robert Gold.

A kieli IfW világgazdasági kutatóintézet vezető munkatársa hozzátette, megállapításuk az átlagos választói magatartásra vonatkozik. Szerzőtársaival, Oliver Falckkal a müncheni ifo intézettől és Stefan Heblichhel a Bristoli Egyetemtől társadalmi rétegekre lebontva nem vizsgálták a választó részvétel visszaesését. Gold személyes véleménye szerint a szavazóurnáktól való távolmaradást elsősorban az alacsonyabb képzettségű, nagyon egyszerű médiafogyasztásra berendezkedett rétegeknél lehet tetten érni. Ezt persze szabad akaratukból teszik, a politika senkit sem kényszeríthet választói jogának gyakorlására. Még akkor sem, ha van olyan liberális demokrácia, például Belgium, ahol állampolgári kötelesség elmenni szavazni.

Goldék több mint 11 ezer 800 német település választási adatait elemezték. Lényegében két korszakot, az internet előtti (1995–1998) és az internet utánit (2004–2008) vették górcső alá. Az eredmény pedig azt mutatta, hogy a nyugati tartományokban a tartományi és országos (Bundestag) választásokon a részvételi arány közel 8,4 százalékos visszaesést mutat. Mindez ugyanakkor nem tükröződik az egyes pártok választási eredményeiben, a kisebb pártok egyáltalán nem tudnak hasznot húzni e választói magatartásból.

A helyi választásokat a negatív trend szintén nem érinti. Az önkormányzati választások kapcsán a közéleti-politikai információszerzés meghatározó forrását a Németországban igen erős pozíciókkal bíró, számos helyi kiadással bíró regionális napilapok biztosítják. A választói érdeklődés lanyhulása a volt NDK területén sem érvényesül. Ennek Gold szerint több oka is van. A keleti tartományokban még mindig kisebb az internet elterjedése, ott kevesebbet tévéznek az emberek, ugyanakkor a politikához való viszony is más a viszonylag friss, alig negyedszázadra visszatekintő demokratikus berendezkedés következtében. Arra a kérdésre, hogy más országokban is megfigyelhető-e a nyugatnémethez hasonlatos tendencia, Gold azt mondta, hogy Olaszországban szintén ilyen változások figyelhetőek meg.