galéria megtekintése

Orbán-Putyin tárgyalás 'az évszázad üzletéről' és más csodákról

12 komment

NOL/MTI

Oroszország kész teljesíteni paksi vállalásait; 2019 végéig meghosszabbítják a gázszállítási szerződést; magyar kórház épül Szíriában - többek között ez derült ki Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin oroszországi randevúján.

Az évszázad megállapodásának és üzletének nevezte a paksi atomerőmű bővítéséről kötött magyar-orosz együttműködést Orbán Viktor miniszterelnök, miután  Novo-Ogarjovóban, az orosz elnöki rezidencián szerdán folytatott megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Kádári örökség

A magyar kormányfő a Putyinnal közösen tartott sajtótájékoztatón az MTI szerint arról beszélt: az erről szóló nemzetközi vitákat Magyarország indokolatlannak tartja, mivel a két ország a '60-as évek óta működik együtt ezen a téren, és nem tett mást a két fél, mint ezeket meghosszabbította. Kijelentette: köszönettel tartozunk Oroszországnak, hogy készen állt ennek meghosszabbítására. Ezzel kapcsolatban Vlagyimir Putyin azt mondta, a projekt teljes finanszírozási igénye 12 milliárd euró (mintegy 3700 milliárd forint), amelynek 80 százalékát orosz hitelből kell fedezni. Hozzátette: "Ma megerősítettem a magyar miniszterelnök úrnak, hogy az orosz fél teljes mértékben készen áll a magára vállalt kötelezettségek teljesítésére."

 

Lesz gáz

Az orosz államfő bejelentette, hogy 2019 végéig meghosszabbították az orosz földgáz magyarországi szállításáról szóló hosszú távú szerződéseket. Az energetikai együttműködés prioritás marad a kétoldalú kapcsolatokban - tette hozzá Vlagyimir Putyin, aki konstruktívnak jellemezte az orosz-magyar kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy Magyarország régi és megbízható partnere Oroszországnak.

Vlagyimir Putyin reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú áruforgalmat - amelyben tavaly konjunkturális tényezők és a szankciók miatt jelentős, 40 százalékos visszaesés következett be - idővel sikerül tartós növekedési pályára állítani. A kedvezőtlen konjukturális tényezők között "a valutaárfolyamok és mindenekelőtt az energiahordozók árának ingatagságát, valamint az Európai Unió által bevezetett oroszellenes szankciókat" említette.

A kétoldalú gazdasági együttműködésről beszélve az orosz vezető a befektetések terén kialakult együttműködésre hívta fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy az orosz vállalatok által a magyar gazdaságban eszközölt befektetések meghaladják a 1,5 milliárd dollárt, míg a magyar cégek oroszországi befektetései a 2 milliárd dollárt. Szavai szerint erősödik emellett a két ország együttműködése az ipari termelés és a járműgyártás, az építőipar és a bányászat terén is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az energetikai együttműködés prioritás marad a kétoldalú kapcsolatokban, miután Magyarország szénhidrogén-szükségletének kétharmadát Oroszország biztosítja.

Stadion-nagyhatalom leszünk?

Putyin arról is beszélt, hogy Moszkva üdvözli a magyar vállalatok részvételét a 2018-as oroszországi labdarúgó-vb infrastruktúrájának megépítésében, és a már megkötött szerződéseket nem fogja felbontani. "Két cég jelentkezett Magyarországról ilyen típusú munkákra" - mondta az orosz elnök nevek említése nélkül. Hozzátette: "Az egyik azóta visszavonta jelentkezését, míg a másik részt vesz ebben az előkészítő munkában. Én abból indulok ki, hogy nemcsak ez a cég, de más alvállalkozók is részt vehetnek majd ebben a munkában."

Szankciók - nyet!

A két politikus tárgyalásán az Oroszországot érintő EU-s szankciókról is szó esett. A sajtótájékoztatón erről Orbán Viktor azt mondta, az év közepén nem lehetséges a szankciók automatikus meghosszabbítása, arról nyílt vitát kell folytatni. Orbán megítélése szerint az Európai Uniónak és Oroszországnak minél előbb meg kell találni a gazdasági együttműködés lehetőségét, ellenkező esetben lemarad a világgazdasági versenyben. Kijelentette: az unió növekedése lassú, ezért nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne működjön együtt mindenkivel, aki dinamizálhatná a gazdaságát.

Csodás kapcsolatok
Csodás kapcsolatok
Koszticsák Szilárd / MTI

Csodás kapcsolatok

Orbán Viktor "kész csodának" nevezte a kapcsolatok jó fejlődését, amelyen évről-évre kedvezőtlen környezetben kell javítani, és a siker szerinte a felelősségérzetből fakad. Hozzátette, hogy Oroszország energiaexportja olyan szorosan kapcsolódik a magyar ipar energiaigényéhez, hogy az szinte szétválaszthatatlan. 

- A világpolitika nagy kérdéseiben Oroszország megkerülhetetlen - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint "jó orosz-magyar gazdasági kapcsolatok nélkül a magyar gazdaság és a magyar ipar működésképtelen".  

"Talán szerénytelenül hangzik, de azt mondhatjuk, hogy ami jó a kapcsolatunkban, arról mi tehetünk, ami nem jó, arról pedig nem"

- fogalmazott a kétoldalú kapcsolatokat értékelve Orbán Viktor.

Nem ellenség

"Oroszország nem ellensége, hanem partnere Magyarországnak. Oroszország nem fenyegeti hazánkat, hanem egy partneri együttműködési lehetőséget kínál, ami a gazdasági sikereink egyik előfeltétele" - mondta a magyar kormányfő, aki kialakult politikai szokásnak nevezte, hogy a két ország évente egyszer a legmagasabb szintű találkozón tekinti át az együttműködés kérdéseit. 

'Orbán demonstrál a moszkvai vizitekkel'

Oroszországnak előnyös és meglehetősen kényelmes, hogy ilyen partnere van, mint Orbán Viktor, de a magyar kormányfő számára is megvan a haszna ennek: az unión belüli problémáit úgy próbálja rendezni, hogy közben Oroszországhoz fűződő különleges kapcsolatait demonstrálja, független és erős politikusként pozicionálja magát – nyilatkozta lapunknak Fjodor Lukjanov, az Oroszország a globális politikában című moszkvai külpolitikai folyóirat főszerkesztője. A teljes elemzést itt olvashatják: >>>

Irány Szíria

A sajtótájékoztatón Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva a migrációs helyzetről úgy fogalmazott, az európai biztonság romlásával összefüggő események az európai polgárok egyre nagyobb hányadát teszik megértővé, sőt támogatóvá a magyar állásponttal szemben. - Magyarország álláspontja szerint az ellenőrzés nélkül, tömegesen beáramló migránsok jelensége rossz dolog Európának - jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki kiállt amellett, hogy a schengeni előírásokat be kell tartani, majd leszögezte azt is, hogy "a keresztény és nemzeti értékek a jövőben is fontos értékek lesznek". Jelezte egyúttal: nagy vita zajlik Európában arról, eldöntheti-e bárki helyettünk, hogy "mi, magyarok kikkel akarunk együtt élni". Magyarország ebben a kérdésben azt képviseli: "nem lehet rákényszeríteni senkit arra, hogy olyanokkal éljen együtt, akikkel nem akar" - közölte. Tudatta azt is, hogy Magyarország vállalta: saját költségvetési forrásból Szíriában kórházat építtet és működtet, hogy ezzel is hozzájáruljon a szíriai helyzet kezeléséhez.

Cserediákok, sorakozó!

A találkozón a kétoldalú kapcsolatokat érintő számos kisebb fajsúlyú döntést is hoztak. Az orosz államfő fontosnak nevezte a kulturális, humanitárius és oktatási kapcsolatok szorosabbá fűzését, ennek érdekében 120 ösztöndíjat biztosítanak orosz felsőoktatási intézményekben magyar diákoknak, akik így térítésmentesen tanulhatnak. Az orosz elnök azt is bejelentette, hogy magyar-orosz kezdeményezésre létrehoznak egy kormányközi bizottságot, amely gyakorlati támogatást nyújt majd a régióknak projektjeik és kezdeményezéseik megvalósításában.

Orbán és Putyin Novo-Ogarjovóban: Paks Ii. az évszázad bulija
Orbán és Putyin Novo-Ogarjovóban: Paks Ii. az évszázad bulija
Koszticsák Szilárd / MTI

Ennyit ért a keleti nyitás

A kétoldalú kapcsolatokban Orbán Viktor szerint "minden téren előrelépés következett be", majd elismerte, hogy "csupán" a kereskedelem területén tapasztalhattunk visszalépést, amiről azonban nem a két fél tehet. A miniszterelnök szólt arról, hogy a magyar gyógyszeripar is komoly lehetőségeket kapott Oroszországban, de a magyar jármű- és gépipar is partneri együttműködést alakíthat ki vezető orosz cégekkel. Szólt annak jelentőségéről is, hogy a Magyarország által felajánlott 200 ösztöndíjat Oroszország időarányosan, vagy annál is gyorsabban tölti fel, mert ez is szolgálja a hosszú távú kapcsolatokat a két ország között.

A hintapolitika mestere

A német sajtó a nemzetközi menekültválsággal és Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatásával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal szerdán. A Handelsblatt című üzleti lap A kerítések Európája címmel közölt vezércikket, amelyben a szerző, Hans-Peter Siebenhaar kiemelte, hogy a visegrádi országok "nyílt kihívást" intéztek Németországhoz. Orbán Viktor a "bezárkózás és idegenellenesség" politikáját követve a korábbi elszigeteltség után létrehozott "Keleten egy politikai szövetséget, amely sérti a német érdekeket", és "ravaszsággal és pimaszsággal sikerült elszigetelnie német kollégáját az Európai Unióban".

Az ARD országos közszolgálati televízió hírportálja Putyin, Orbán és az energia címmel közölt írást a kormányfő moszkvai útjával kapcsolatban Karla Engelhardtól, aki egyebek között azt írta, hogy a miniszterelnök "mindenekelőtt a Brüsszel és Moszkva közötti 'hintapolitika' mesterének bizonyult", hiszen ugyan "udvarol" Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, de "nem gorombáskodik túlságosan a Nyugattal".(MTI)

MSZP: Miért volt ideges?

Az MSZP azt várta volna, hogy Orbán Viktor a sajtótájékoztatón világosan és egyértelműen mondja ki, Magyarország megbízható és elkötelezett tagja a NATO-nak és az EU-nak - reagált  a moszkvai találkozóra a szocialisták frakcióvezető-helyettese. Harangozó Tamás azt mondta, különös jelentősége van a találkozó időzítésének, és az MSZP reméli, hogy a egy nappal a brüsszeli uniós csúcs előtt a magyar kormányfő "nem pártutasításokért érkezett Moszkvába". A politikus úgy fogalmazott: a magyar és az orosz nép barátsága, a két ország gazdasági kapcsolatainak fellendítése valóban fontos ügy. A "ruszkik haza kirohanása" illetve "egy korábbi miniszterelnöknek az orosz féllel való energetikai tárgyalásának a lehazaárulózása" miatt Orbán Viktornak is személyes felelőssége van abban, hogy a két ország politikai és gazdasági kapcsolatai az elmúlt évtizedekben mélypontra zuhantak - jelentette ki. A képviselő azt is megjegyezte, hogy a sajtótájékoztatón semmit nem tudtak meg, azon kívül, hogy mintegy 120 fiatal mehet az "orosz birodalomba" tanulni. Az MSZP kíváncsi lenne arra, hogy a zárt ajtók mögött valójában miről szólt a megbeszélés és hogy a sajtótájékoztatón Orbán Viktor "miért volt szemmel láthatóan rendkívül ideges és zavart állapotban" - mondta a politikus. Nem úgy tűnt, mintha a magyar fél győztesen vagy "pozitív eredménnyel" jött volna ki a teremből - fogalmazott.

Videóközvetítés Orbán és Putyin közös sajtótájékoztatójáról:

PM: Nem vagány

A Párbeszéd Magyarországért szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök semmitmondó tárgyalási tervvel utazott Moszkvába, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozzon. Tordai Bence szóvivő úgy fogalmazott, egy vagány magyar miniszterelnök, aki nem azért szaladt ki Moszkvába, hogy letérdeljen Putyin elnök elé, felmondaná a paksi bővítésről, valamint a 3-as metró kocsijainak orosz felújításáról szóló szerződést. Emellett felszólíthatná Vlagyimir Putyint, hogy hagyja abba azt az ukrajnai agressziót, amelyik még mindig veszélyezteti Ukrajna területi egységét, miközben a harcokban sorra esnek el kárpátaljai fiatalok - tette hozzá.

Együtt: Visszafoghatna

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint Orbán Viktor moszkvai látogatására nem volt semmi szükség, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón elhangzott bejelentések nem indokoltak ilyen magas szintű találkozót. Szelényi Zsuzsanna azt mondta, különösen kényelmetlen, hogy a magyar kormányfő egy kulcsfontosságú EU-s tanácskozás előtt az orosz elnökkel egyeztet.  Szelényi  szerint Magyarországnak sokkal tartózkodóbban kellene viselkednie Oroszországgal szemben; "Magyarország nemzeti érdekei azt kívánják, hogy csökkentsük az orosz energiafüggőséget".

DK: Megérdemelte!

A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatója az egykori kommunista vezetők találkozásait idézte, a magyar kormányfő pedig egyértelművé tette, nem érdekelt az Európai Unió jövőjében. Ara-Kovács Attila, a DK külügyi kabinetjének vezetője szerint Orbán megérdemelte Putyin dicséretét, hiszen mindent megtett az EU szétveréséért, megtagadott mindenfajta közös értéket, alapelvet és együttműködést. - Orbán Viktor sutba dobta Magyarország energiafüggetlenségét, és saját népe előtt titkolózva kötött atomszerződést, orosz gigahitellel eladósítva a magyarokat. Orbán ennél jobban nehezen tudta volna kiszolgálni Moszkva érdekeit - reagált Ara-Kovács Attila.

LMP:  Kegyelemajándék

Az LMP értékelése szerint a paksi atomerőmű-beruházás szerződésének felmondása lett volna Magyarország érdeke az Orbán-Putyin találkozón. Gál József  szóvivő károsnak nevezte a paksi projektet, szerinte az atomenergiának a megújuló energiák és a korszerűsítés az alternatívája. A földgázszállítási szerződések meghosszabbítására vonatkozóan azt mondta: a kormányfő "kegyelemajándékkal" tér vissza, de ez sem az emberek energiabiztonságát, sem Magyarország energiafüggetlenségét nem növeli. Értékelése szerint a szerződések megerősítése helyett is szigetelésre kellene költeni, anélkül ugyanis "orosz gázzal fogjuk fűteni a magyar utcákat". Az LMP-s politikus megjegyezte: az EU eddig sosem köszönte meg Orbán Viktornak, amikor "segédkezni próbált" valamiben, Vlagyimir Putyin viszont szerinte "egyenesen hálás neki", amiből le lehet vonni a következtetést, hogy a kormány merre kormányozza Magyarországot.

Jobbik: Üdv!

A Jobbik üdvözli a hosszú távú gázszerződés megerősítését és azt, hogy a kormányfő kiállt az Oroszországgal szembeni szankciók ellen - közölte Gyöngyösi Márton, a párt országgyűlési képviselője. Méltatta, hogy erősödnek a kétoldalú kapcsolatok és fontos tárgyalások mennek végbe Magyarország és Oroszország között. Megnyugtatónak nevezte, hogy Oroszország fenntartja a paksi bővítésre vonatkozó konstrukciót, amely jelenleg az EU részéről "támadás alatt áll". Megerősítette: a Jobbik támogatja a beruházást, kritikával mindössze a szerződés titkosítását illetik. Azt is hangsúlyozta: az atomenergiának nincs alternatívája, az orosz technológiával épült atomerőművet pedig orosz technológiával kell bővíteni. A jobbikos politikus üdvözölte a hosszú távú gázszerződés meghosszabbítását és fontosnak tartja, hogy a két ország továbbra is partnerként tekintsen egymásra ebben. Gyöngyösi Márton elmondta: örül, hogy a miniszterelnök kritikát fogalmazott meg az Oroszországgal szembeni uniós szankciókkal kapcsolatban és "bevallotta", hogy a szankciós politika nemcsak Oroszországnak, hanem az unió minden tagállamának és Magyarországnak is árt.

A jobbikos politikus megjegyezte: bízik benne, hogy a kormányfő megkérdezte Vlagyimir Putyint a Jobbikkal szemben megfogalmazott vádakról, amelyek szerint onnan pénzelik a pártot. Hozzátette: reméli, ha Orbán Viktor hazatér, kiáll a nyilvánosság elé és beszámol róla, hogy valóban így van-e és milyen összegről van szó.

MLP: Legalább nem vettünk helikoptert

A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélésének egyetlen pozitív hozadéka, hogy nem állapodtak meg katonai helikopterek vásárlásáról. Az ellenzéki pár közleménye szerint  ismét csalódniuk kellett azoknak, akik azt remélték, hogy a paksi szerződés felmondásáról, vagy legalább "kedvezőtlen és sokat bírált" feltételeinek újratárgyalásáról lesz szó. Orbán Viktor a megállapodást "az évszázad szerződésének" nevezte, ami csak abban az értelemben igaz, hogy az évszázad egyik legbotrányosabb és Magyarországra nézve leghátrányosabb szerződéséről van szó - tették hozzá. A Liberálisok szerint aggodalomra ad okot, és rendkívül rossz üzenet nyugati partnereink felé, amikor az orosz vezető maga mondja ki azt, hogy elégedett a magyar-orosz kapcsolatok minőségével. A magyar kormánynak rá kellene ébrednie "a keleti nyitás néven ismert délibábkergetés gazdasági és politikai kudarcára" - írták.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető