Nem szakítaná meg az energiai együttműködést Oroszországgal Günther Oettinger, az Európai Unió energiaügyi biztosa. A német politikus minderről Welt am Sonntagnak adott interjúban beszélt. Elismerte, fennáll a veszély, hogy Oroszország leállítja az Ukrajnának szánt gáz szállítását, de – tette hozzá – abban mindenki egyetért, hogy a gázszektor nem lehet a szankciók elsődleges terepe, akár az EU, akár maga Oroszország döntene büntetőintézkedésekről a másik féllel szemben. „Ellenzem, hogy megszakítsuk vagy akár redukáljuk a kapcsolatainkat” – mondta erről.

Oroszország az EU legnagyobb energiaszállítója. A tömb a felhasznált olaja felét, a gáz 40 százalékát, a szén 25 százalékát az oroszoktól kapja. A Forbes kommentárja szerint ezt a függőséget kiváltani csak atomerőművekkel lehetne. és kár, hogy a fukusimai tragédia árnyékában Németország a reaktorai felét – tizenhétből nyolcat – bezárta.

Beszélt gázról és Ukrajnáról Vlagyimir Putyin orosz elnök is, akivel a Rosszija állami televízió vetít interjút szombaton. Az ebből előre kiszivárogtatott részletek tanúsága szerint Putyin komolyan gondolja – legalábbis megismételte –, hogy Ukrajnának egy hónapja van kifizetni azt a pénzt, amellyel Oroszországnak tartozik a már megkapott gázért. Nem várhatunk a végtelenségig – mondta erről, hozzátéve, hogy Oroszország ettől függetlenül nem akarja romba dönteni az ukrán gazdaságot. Az orosz elnök intézkedésekre szólította fel az EU-t az ukrán költségvetés finanszírozása érdekében.

Az Ukrajnához tartozó Krím félsziget márciusi annektálása miatt az Egyesült Államok szankciókkal vagyonbefagyasztással és utazási korlátozásokkal sújtott orosz politikusokat. Putyin ennek kapcsán elmondta, szerinte semmi nem áll a Nyugat és Oroszország együttműködésének az útjában, de a Nyugat az, amelynek tennie kell az együttműködésért. A Krím félszigetet megszálló orosz katonákat kitünteti – tette hozzá. Putyin először letagadta, csütörtökön azonban végül elismerte, hogy orosz katonák vonultak be a Krímbe és foglaltak el ukrán katonai támaszpontokat az Oroszországhoz történő csatlakozásról március 16-án rendezett helyi népszavazás előtt. A referendumon a nyugati hatalmak nem ismerik el legitimnek. Az ezzel kapcsolatos bírálatokra Putyin most úgy válaszolt, „lehetetlenség” lett volna 83 százalékos részvételt hamisítani.

Az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkári kinevezésével októbertől javulni fog országa és az észak-atlanti szervezet jelenleg meglehetősen hűvös kapcsolata. Komoly ember. Nagyon jó viszonyban vagyunk – mondta Putyin a volt norvég miniszterelnökről. Stoltenberg elődjét, a leköszönő Anders Fogh Rasmussent az orosz elnök tegnapelőtt jóval kevésbé hízelgő fényben tüntette fel. Szerinte Rasmussen még dán kormányfőként, azaz valamikor 2001 és 2009 között egyszer beszélgetésre invitálta, amelyet felvett és maga szivárogtatott ki a sajtónak. Hogy lehet bízni egy ilyen emberben? – illusztrálta a költői kérdéssel a NATO-orosz viszonyt.

Ami Ukrajnát illeti, Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter közlése szerint az Egyesült Államok a jövő héten hivatalosan be fogja jelenteni, hogy amerikai katonák mennek Lengyelországba a válság miatt. A tárcavezető erről a Washington Postnak beszélt pénteken, egy nappal azután, hogy a Pentagonban amerikai kollégájával, Chuck Hagellel tárgyalt.

Ukrajna jelentős orosz kisebbség lakta keleti régióiban – doneckiben, a harkiviban és a luhanszkiban – orosz szeparatista milíciák tartják megszállva több város kormányzati épületeit és rendőrőrseit is. És annak ellenére nem hajlandók távozni, hogy egy csütörtöki négyoldalú genfi csúcstalálkozón megállapodás született a feszültség enyhítéséről. Ennek a vesztegzárnak a felszámolására elindított antiterrorista katonai akciót a húsvétra tekintettel szombaton felfüggesztették.

Julija Timosenko volt miniszterelnök, a május 25-i ukrán elnökválasztás egyik vezető jelöltje eközben kerekasztal-tárgyalásokra hívta az ukrán régiók képviselőit. Timosenko egy szombati donecki látogatáson beszélt erről.