Az amerikai után jön a német kitiltás?
Orbán érzékeli és kihasználja az EU szerkezeti gyengeségeit, és egy illiberális állam felépítéséről beszél, az Egyesült Államok viszont ezt megelégelte és megtagadta néhány magyartól a beutazást - fejtette ki a szerző. Az amerikai lépés "szégyenbe hozza Brüsszelt", ugyanakkor esélyt is jelen számára - tette hozzá, megjegyezve, hogy ha a nagyobb és súlyosabb Oroszország elleni szankciók is kifejtenek hatást, akkor "miért ne lehetne Magyarország ellen is" büntetőintézkedéseket bevezetni. Magyarországnak "szüksége van az EU-ra, de ez fordítva is igaz?" - vetette fel a Die Welt szerzője.
A Spiegel Online Orbán túl messzire megy címmel közölte Keno Verseck írását. A kormányfő a demokráciából a tekintélyelvű berendezkedés felé vezeti országát, amit az Egyesült Államok megelégelt, és beutazási tilalmakról határozott. Ezután „Berlin és Brüsszel következhet" - írta Verseck. A beutazási tilalommal és az Európai Parlamentben a demokrácia, a jogállamiság és a emberi jogok magyarországi helyzetéről folytatott vitával kapcsolatban kifejtette, hogy „a nemzetközi politika ismét Orbánra tekint, aminek kiváltó oka a kormányfő "nyíltan antidemokratikus" tevékenysége. A beutazási tilalomról egyebek között megjegyezte, hogy a kelet-európai országok körét tekintve példátlan washingtoni lépés "válasz a növekedő állami korrupcióra".
Precedens nélküli döntésnek nevezte a magyar állampolgárok ellen elrendelt amerikai beutazási tilalmat a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális lengyel lap csütörtökön. A szerző, Michal Kokot szerint a szankciók mögött több húzódik meg, mint korrupció: Washington így figyelmezteti a magyar kormányfőt, hogy ne építse tovább az autoriter jellegű állammodellt. Kokot úgy véli, Magyarországon "rendszerjellegűvé vált a korrupció".
A lap egy másik cikkben a Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter által tett, majd visszavont kijelentésével foglalkozik, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2008-ban felajánlotta Donald Tusk akkori lengyel miniszterelnöknek Ukrajna feldarabolását. A szerző azt feltételezi, hogy Putyin Magyarországnak is felajánlhatta Kárpátalja elcsatolását 2008-ban. Elképzelhető, hogy a magyar választók megbocsátanák Orbán Viktor kormányfőnek a Moszkvával való szövetséget, ha vissza tudná szerezni a Trianonban elveszített területek egy részét - véli a cikk írója.