A magyar tisztségviselők kitiltásáról a közlemény azt írta: a döntés „számos hiteles információn alapszik, ezek pedig több különböző forrásból könnyedén elérhetőek." Ilyen forrásként említi a témával foglalkozó civil szervezeteket, közérdekű bejelentőket és egy sor más civil szervezetet, „amelyek a feladata a kormány átláthatóságának biztosítása."
Szijjártó: Alapos találkozó volt
Lapunk kérdésére válaszolva kedd este Szijjártó úgy fogalmazott: a Nulanddal folytatott találkozó „alapos volt, kis híján egy órán át tartott." Elmondta: "voltak olyan kérdések, amelyekben egyetértettünk, amelyekben nagyrabecsülésükről biztosítottak minket, sőt olyan is volt, amiért még dicséretet is kaptunk. Persze, az idő egy jelentős részében azokról a kérdésekről beszéltünk, amelyekben nincs egyetértés közöttünk."
Szijjártó szerint Victoria Nuland felvetette a civil szervezetek ügyét, a média helyzetét és a kormány kinevezéseinek gyakorlatát is. Szijjártó szerint az amerikai államtitkár „gyakorlatilag azt mondta, hogy szerinte nincs Magyarországon médiaszabadság. Én ezt kikértem magamnak, határozottan visszautasítottam. Ha valaki megnézi Magyarországon, hogy miket írnak és mondanak politikusokról és politikai folyamatokról, akkor látja, hogy kiegyensúlyozott a kép. A kormánnyal nem szimpatizáló vélemények rendkívül túlsúlyosan megjelennek, ami helyes, mert erről szól a médiaszabadság."
Szijjártó szerint Nuland azt is felvetette, hogy a Fideszhez kötődő személyek kerülnek különböző pozíciókba, de a miniszter szerint „a helyzet az, hogy a parlament választja őket. Elmondtam azt is, hogy ráadásul ezeknek a kinevezéseknek az időtartama túlnyúlik parlamenti ciklusokon, és ez biztosítja a függetlenséget."
Szijjártó elmondása szerint azt kérte Nulandtól, hogy a vitás kérdéseket bontsák két csoportra. „Legyen egy dimenziója általánosságban a szabadságjogoknak és a demokráciának, mert nem tudjuk elfogadni, hogy valaki megkérdőjelezi az elköteleződésünket ezekben a kérdésekben. Mi a demokráciát, a demokratikus intézményrendszert és a szabadságjogokat legalább annyira fontosnak tartjuk, mint ők" – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó szerint a másik szint a konkrét ügyek megvitatása. „Ebben mindig szívesen állunk rendelkezésre. De azt is jeleztem, hogy szerintem nincs még egy olyan ország, amelyet annyit vizsgáltak volna az Európai Unióban, mint minket. Gyakorlatilag az elmúlt négy esztendőt az Európai Bizottsággal való konzultációval töltöttük, és minden kérdést lezártunk. Ezért ha valaki ma a jelenlegi magyar alkotmányos berendezkedéshez vezető intézkedéseket, törvényeket, jogszabályokat kritizálja, akkor az Európai Bizottsággal is vitája van" – mondta Szijjártó.
„Kértem, hogy azt is vegyék figyelembe, hogy az idén volt három választás, amelyekből kiderült, hogy az emberek támogatják azt, amit a kormány tesz. Azt is kértem, hogy legalább annyira koncentráljunk a sikeres területekre, mint a vitákra. Arra, hogy a gazdasági együttműködés jól halad. Elmondtam, hogy a TTIP-et nagyon támogatjuk (az amerikai–európai szabadkereskedelmi tárgyalásokat – a szerk.), hangsúlyoztam az afganisztáni együttműködésünket, és elmondtam, hogy felelősséget érzünk a Nyugat-Balkán sorsáért."
Patthelyzet: a kormány bizonyítékokat követel, az amerikaiak nem adják
A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: ismét kérte, hogy az amerikai hatóságok adják át a dokumentumokat, amelyek a magyar tisztviselők kitiltásának alapjául szolgálnak. Ám arra Nuland is felhívta a figyelmét, hogy az amerikai törvények szerint ez nem lehetséges. Amikor rákérdeztünk, ezt a helyzetet vajon hogyan lehet feloldani, Szijjártó annyit válaszolt: „az ügy és az információ gazdája az Egyesült Államok kormánya. Aki feloldhatja ezt a helyzetet, az az Egyesült Államok kormánya."
"A nagyvállalatokat más érdekli, mint az amerikai külügyet"
Szijjártó kedden amerikai nagyvállalatok vezetőivel is tárgyalt. Lapunk kérdésére, hogy vajon ezeken a találkozókon szóba került-e a korrupciós vád, úgy válaszolt: "még érintőlegesen sem." Elmondta, hogy tárgyalt a General Motors, a GE, az Oracle, az IBM az Alcoa, a Delphi és az Owens Illionois képviselőivel is, és mind biztosították róla, hogy elégedettek, magyarországi befektetésükhöz és munkájukhoz a lehető legnagyobb támogatást kapták.
„És ez így lesz a jövőben is, mert a nemzetgazdasági teljesítményünk szempontjából az amerikai cégek nagyon fontos szerepet játszanak, hiszen 83 ezer magyar embernek adnak munkát, ráadásul olyan tevékenységeket hoznak be Magyarországra, amelyek magas technológiai színvonalat képviselnek és a magyar exporttevékenységhez nagyban hozzájárulnak" – mondta Szijjártó. „A vállalatok semmilyen politikai kérdést nem hoztak fel, jól láthatóan teljesen más érdekli őket, mint az amerikai külügyminisztériumot" – tette hozzá Szijjártó.
Kérdésünkre, hogy a felmerült korrupciós vád nem árthat-e Magyarország külgazdasági kapcsolatainak, Szijjártó úgy válaszolt: akkor árthatna, ha kiderülne, hogy vannak konkrét ügyek, amelyeket nem vizsgált ki a kormány megfelelően. „De nincs ilyen. Bármilyen konkrét korrupciós ügy felmerült, azt a hatóságok minden esetben megfelelően kezelték, felderítették, a szükséges döntéseket meghozták. Ha tudnánk, hogy milyen konkrét ügyben kell eljárni, akkor nyilván a megfelelő hatóságok megvizsgálnák, hogy el kell-e járni" – mondta.
Arra a felvetésünkre, hogy André Goodfriend példaként említette a vádat, hogy a NAV nem vizsgálta ki az áfacsalások ügyét, úgy válaszolt: „a korrupció súlyos vád, nem játék. Ha valakit a korrupció vádjával illetünk, akkor nem sajtóhivatkozásokat vagy általános érzetet említünk."
Szerdán energiaügyekben tárgyal Szijjártó
Szijjártó Péter szerdán Amos Hochstein energiaügyekért felelős különmegbízottal találkozik – tájékoztatta az MTI-t a minisztérium sajtófőnöke. Szijjártó az Egyesült Államokból még szerdán Kanadába utazik, ahol találkozik John Baird külügyminiszterrel, majd Torontóban részt vesz az október 23-ai megemlékezésen és állampolgársági eskütételen. A miniszter ezután torontói és ottawai üzleti találkozókon vesz részt.
