Sokat tanítottam a nőket, hogy ne szavazzanak ismét arra, aki nem váltotta be az ígéretét. Meg is van az eredmény
A kezdeményezésről tudakozódva felkerestük a 2012-es elnökválasztáson jelöltként próbálkozó Busaina Kamel tévériportert és aktivistát, aki két éve még nem tudta összegyűjteni a továbbjutáshoz szükséges harmincezer szavazatot. Jelenleg a nők parlamentbe jutásáért harcol.
|
Biztonságiak segítenek egy idős szavazónak
Asmaa Waguih / Reuters |
– A múltkori elnökválasztás után megfogadtam, hogy sarokba szorítom a Muzulmán Testvériséget. Egy év alatt rájöttem, hogy nemcsak a Testvériséggel van gond, hanem a jobboldallal és a liberálisokkal is. A férfiközpontúság sokáig meghatározta a társadalmunkat, és időbe telik, amíg ezt megváltoztatjuk – mondja Kamel egy kairói értelmiségi klubban, ahol éppen az ünnepelt író, Alaa Al Aswany tart megbeszélést terített asztal körül.
Busaina szerint a kvótarendszer bevezetése a politikában nem lesz elég a változáshoz, még akkor sem, ha már több száz női szervezet állt be a kezdeményezés mögé.
– Sokat tanítottam a nőket, hogy ne szavazzanak ismét arra, aki nem váltotta be az ígéretét. Meg is van az eredmény: a nők hatalomra emelték Murszit tavaly júniusban, Sziszit pedig az idén, de bármikor leválthatják őket. Amikor a nő erősen szeret, akkor nagyon forrófejű. Ez különösen igaz az egyiptomi nőkre, akik állandóan másokért hoznak áldozatot – magyarázza Busaina Kamel.
|
Sziszi tábornok nem mutatkozik nőkkel - kivéve ha nyugati vendégről van szó (a képen Catherine Ashton)
Stringer / Reuters |
Szerinte a Muzulmán Testvériség ostoba volt: le akarta szállítani a házasság alsó korhatárát az első menstruáció idejére. Amikor a tüntetőket az utcán molesztálták, a Testvériség válasza annyi volt, hogy miért mentek ki egyáltalán a térre a nők.
Zaklatás és szűzességi teszt
A Mubarak-rezsim megdöntése óta a katonaság patriarchális hozzáállása is többször lelepleződött. Így például 2011 márciusában, amikor a katonai rendőrség összegyűjtötte és szűzességi tesztnek vetette alá a Tahrir téren táborozó harminc női tüntetőt. Érdekes, hogy bár Sziszi tábornok volt ekkor a katonai hírszerzés vezetője, az általam megkérdezettek mind azon a véleményen vannak, hogy nem volt befolyása a szűzességi tesztek elvégzésére, erről a vezérkar „régi felfogású” tábornokai döntöttek.
Egy civil szervezet által működtetett „erőszaktérkép” alapján valóban több szexuális zaklatásról szóló bejelentés érkezett a katonaság kormányzása alatt (365 eset), mint Murszi elnöksége idején (85 eset), de a bejelentések esetlegesek.
|
A katonák a Muzulmán Testvériség mellett tüntető nőt parancsolnak fel a járdára Kairóban
Asmaa Waguih / Reuters |
A zaklatások elharapódzásának az éppen regnáló kormányon túlmutató okai is vannak. Az utcai rendőrség a forradalomban eltűnt, majd kaméleonként átalakult. Még a „mindennapi” eseteket sem akadályozta meg, amelyeket a közemberek követtek el. Az újságírónőket – mint e cikk szerzőjét is – érintő zaklatásokat a Tahrir tér környékén viszont a régi rezsim emberei követték el.
Amikor az állam molesztálja a nőket, akkor a társadalomban is elharapódzik az erőszak
A szexuális zaklatás sokkal régebbi társadalmi probléma, mint a 2011-es forradalom. A nők szerint a jelenség mindig is létezett, csak éppen a forradalom előtt nem került a felszínre. A rendőrség és a családok is inkább eltussolták az ügyeket, és nem mentek bíróságra.
– Van olyan barátnőm, akire a saját családja gyakorolt nyomást, hogy ne jelentsen fel egy rajta elkövetett erőszakot – mondja Samar El-Husseini, az al-Andalus intézet húszas éveiben járó vezetője. Busaina Kamel arra is emlékszik, amikor az állam emberei rendszeresen molesztálták az egyiptomi újságírónőket a Mubarak-rezsim alatt. – Amikor az állam molesztálja a nőket, akkor a társadalomban is elharapódzik az erőszak – véli.
Mindezek ellenére, az egyiptomi nők továbbra is úgy gondolják, hogy érdemes harcolni a politikai jogokért, hiszen úgyis ők lesznek az elsők, akik a háború, a terrorizmus és az erőszak árát megfizetik. „Az ügy fontosabb, mint a szexuális zaklatástól való félelmem” – fogalmaz egy helyi tévériporter.
A szívükkel szavaztak
A valódi változásokra azonban még várni kell. Az alkotmányozó bizottságban a nők részaránya 10-20 százalék között mozgott tavaly. Magasabb pozíciókban alig lehet nőket látni, mert a társadalom még nem fogadja el a női vezetőket.
|
A nők nagy reményekkel ünneplik Sziszi megválasztását
Mohamed Abd El Ghany / Reuters |
– Ha tényleg olyan fontosnak tartják a nők politikai szerepét, az elnökjelöltek miért nem mutogatták a feleségüket a választás alatt? Még programjuk sincs arra, hogy a nőket is bevonják a döntéshozatalba – foglalja össze Samar El-Husseini.
A jelenlegi helyzetben egy Sziszi vezette kabinetet sokan áldásnak tartanak a Muzulmán Testvériség ámokfutásához képest. A Kairóhoz közeli üdülőhelyeken még megvannak a jelei annak, hogy a Testvériség a mozgalomhoz tartozó üzletembereket juttatta helyzetbe a hotelekben, meglepően sok a ruhában fürdőző nő. A Testvériség ráadásul az egyenjogúságot is a saría törvényeinek rendelte volna alá az alkotmányban.
– Murszi idején nem voltak jogaink, most mindent meg fogunk kapni – mondja egy háromgyerekes, negyvenéves nő a szavazóhelyiségből kijövet.
– A Testvériség csak a mozgalomhoz tartozó nőket vette emberszámba. Sziszi sosem tett hamis ígéreteket, ezért a szívemmel szavaztam rá – mondja Omnia Mahmoud 19 éves tanuló. Busaina Kamel úgy véli: – Sokat kell még dolgoznunk, mert nagyon sokáig aludtunk Egyiptomban.
