A magyar politikusok kamuznak, az EU-ban nincs döntés a menekültek betelepítéséről
Nem indult a héten jogalkotási eljárás a „kötelező betelepítési rendszerről", ahogyan azt magyar politikusok állították.
Rogán Antal szerint például Európai Bizottság szóvivője hétfőn megerősítette, hogy Brüsszel fenntartja a kvótajavaslatait, az Európai Parlament pedig döntést hozott arról, hogy december elsejétől indulhat a bevándorlók kötelező szétosztása Európában. Lázár János pedig arról beszélt egy lakossági fórumon, hogy osztják-szorozzák már az embereket Brüsszelben.
|
Menekültek Röszkénél. A végső formát a kormányok és az EP szabja meg
Koncz György / Népszabadság |
Az EP-képviselők ezen a héten nem is tartanak bizottsági üléseket, a választókerületükben dolgoznak. Ha viszont szigorúan vesszük, a jogalkotás valójában már májusban megkezdődött, amikor az Európai Bizottság letette az asztalra az új menekültügyi szabályokra vonatkozó javaslatát. Döntés viszont erről még nincs. Az Európai Parlamenthez tíz napja került a tervezet, ahol a jelentéstévő, a svéd liberális Cecilia Wikström egyelőre ismerkedik a tartalmával.
 |
Cecilia Wikström jelentésére még várni kell
Európai Parlament |
Az előterjesztés szerint ha a jövőben egy tagállamra méltánytalanul nagy nyomás nehezedik – mint most Görögországra és Olaszországra –, akkor a többiek átvállalnának tőle menekülteket, illetve az ilyen ügyek elbírálását. Az országok teherbíró képessége határozná meg, hány menedékkérelmet bírálhatnak el. Ha ez a szám hirtelen a másfélszeresére emelkedne, akkor az adott tagállamból egy másikba helyeznék át a menedékkérőket. A rendszerből ideiglenesen ki lehetne maradni, de ez pénzbírságot vonna maga után.
Az eredeti elképzelés szerint a renitens tagállamnak minden egyes elutasított menedékkérő után 250 ezer eurót kellene befizetnie a befogadó ország számlájára. Az új rendelet a dublini rendszer néven ismertté vált jogszabályt váltaná fel, amely szerint a menedékkérőknek a beutazásuk szerinti első államban kell menedékjogot kérniük. Ez az alapelv a jövőben nem változna, viszont kiegészítené a „méltányossági mechanizmus”. A javaslatot a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, de nincs kézzelfogható közelségben a döntés. Az EU soros szlovák elnöksége, amely ebben a félévben meghatározza a jogalkotás menetrendjét, nem vette napirendre a dossziét, és nem is nagyon siet vele. Az Európai Parlamenthez pedig nemrég került az ügy.
Májusi beterjesztése óta a tervezetet sokan kritizálták, főként a bírság magas összege miatt. A visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) ilyen formában is ellenzik a kötelező betelepítéseket, és álláspontjukat immár megértőbben fogadják az unió egységén dolgozó Brüsszelben és Berlinben. Az Európai Bizottság szóvivője a minap azt mondta, nem készülnek visszavonni a dublini rendszer reformjára vonatkozó javaslatukat, amelynek végső formáját azonban a kormányok és az EP szabja meg.
Két év, 1294 ember
A dublini rendszer tervezett reformja nem tévesztendő össze azzal az átmeneti és rendkívüli intézkedéseket tartalmazó döntéssel, amely szerint a tagállamoknak 2017. szeptemberéig 160 ezer Görögországban és Olaszországban rekedt menedékkérőt kellene befogadniuk, kvóták alapján. E szerint hazánknak 1294 szíriai, iraki vagy eritreai menedékkérőt kellene befogadnia két év alatt.
