Aszad bázisa is elhatárolódna az elnöktől
A felkelés kezdetekor a fővárost nagyrészt elkerülték az összecsapások. A konfliktus előrehaladtával azonban Damaszkusz is egyre fontosabb szerepet játszott a rezsim és a felkelők közötti harcban. Ezért az sem mindegy, hogy ki uralja az ország déli területeit. A felkelőknek szombaton sikerült elfoglalniuk egy légvédelmi bázist a stratégiai fontosságú Damaszkusz – Amman autópálya mellett, így a jövőben könnyebb lesz biztosítaniuk az utánpótlást a főváros felé. A jordán határ melletti Dera tartományban lévő bázisért két hétig ment a harc, a lázadók állítólag a bázis parancsnokát is megölték. Az összecsapásban az al-Kaidával is kapcsolatban álló és az USA által terrorista csoportnak tartott al-Nuszra Front és a Jarmuk Mártírjainak Brigádja vett részt.
Eközben az izraeli határnál is egyre több az összecsapás. Izrael attól tart, hogy az iszlamista felkelők felborítják a Golán-fennsík viszonylagos nyugalmát. A területet 1967-ben foglalta el Izrael Szíriától, majd később annektálta is azt. Szerdán a felkelők három várost lerohantak a fennsík közelében, a Bassár al-Aszad elnökhöz hű fegyveresek azonban visszaszorították őket, írja a Reuters. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának munkatársa szerint a kormánypárti erők a drúz kisebbség tagjai voltak, akik eddig távol tartották magukat a harcoktól, de úgy tűnik, hogy most felsorakoznak Aszad mögé. Ez tovább mélyítheti a konfliktus vallási jellegét, ami már eddig is jelentős szerepet játszott a szunnita felkelők és a síita iszlám alavita irányzatához tartozó elnök közötti összetűzésben.
Aszad belső köre is nagyrészt alavitákból áll, és a csoport a rezsim bázisának számít. A szír társadalom tíz százalékát kitevő kisebbség egésze azonban nem támogatja az elnököt, és tartanak attól, hogy Aszad bukásával az ő sorsuk is rosszra fordul. Az ellenzéki alaviták ezen a hétvégén találkoztak első ízben Kairóban, hogy megbeszéljék, hogyan támogassák a demokratikus átmenetet, és egyben hogyan határolódjanak el az elnöktől. A delegáltak abban egyeztek meg, hogy kinyilvánítják, az egységes Szíriát támogatják, és meghívnak más ellenzéki csoportokat is, hogy megvitassák, hogyan tudnák elkerülni a vallási csoportok közötti erőszakot. A Reuters tudósítása szerint Szíriából tíz alavitának megtiltották, hogy utazzon, heten azonban eljutottak a konferenciára, amelyen körülbelül száz Aszad-ellenes alavita vett részt.
A konferencia egyik szervezője szerint a felkelés megadta a lehetőséget az alavitáknak, hogy megmutassák, ez a kisebbség nem egységes, és ugyanúgy többpárti demokráciában szeretnének élni, mint az emberek többsége, illetve ők is ugyanúgy félnek a szélsőséges iszlamisták térnyerésétől.
Barack Obama amerikai elnök közel-keleti útjának egyik központi témája volt Szíria. Pénteken Jordániában ő is az iszlamista veszélyről beszélt, és felvázolt egy sötét jövőképet Aszad bukása után: eszerint elképzelhető, hogy a vallási ellentétek felosztják az országot, és ezt kihasználva a dzsihádisták befolyást szereznek. Az utóbbi időben demokrata és republikánus képviselők is megpróbálták rávenni, hogy alakítsanak ki repülésmentes övezetet, John Kerry külügyminiszter pedig még a felkelők felfegyverzését is támogatná. Obama azonban hajthatatlan, és úgy tűnik, hogy Irak és Afganisztán után nem akar újabb háborúba keveredni. Az amerikai elnök azonban Jordániában azt is kijelentette, nem kétséges, hogy Aszad menni fog, csak azt nem tudni, mikor, írja a The Guardian. Kiemelte, hogy az ellenzék támogatása fontos, enélkül ugyanis lehetetlen a politikai átmenet.
A Bassár al-Aszad és apja négy évtizedes uralma ellen kezdődött felkelésnek az ENSZ adatai szerint eddig hetvenezer halottja van, és egymillió szír menekült regisztrált a környező országokban. A szír elnök azt állítja, hogy egy külföldről irányított összeesküvés része a felkelés, amellyel meg akarják osztani Szíriát, a lázadók pedig külföldiek által támogatott terroristák.
