Kérdésre válaszolva az államfő kijelentette: nem mond le, mert őt a nép választotta, s csak a nép hívhatja vissza. (2014-ben az elnökválasztáson 88,7 százalékot kapott. Igaz, csak az általa ellenőrzött területen – a szerk.)

Bassár el-Aszad Sana Sana / Reuters

Az interjúban nem volt szó sem tárgyalásokról, sem esetleges kompromisszumokról. Aszad a menekültáradatért Európát tette felelőssé. – Azt a terrorizmus okozza, s a Nyugat a terroristákat támogatja – állította. A szíriai vezető saját maga (és szövetségese Oroszország) politikájának igazolását látja a jelenlegi tragikus helyzetben, az Iszlám Állam (IS) és más dzsihadista erők felülkerekedésében. Sebastian Usher, a BBC elemzője az interjú időzítésére hívta fel a figyelmet. Aszad és Moszkva előkészíthetik a mostaninál erőteljesebb orosz katonai jelenlétet – állította.

Többször felvetődik Irán szerepe is a szíriai polgárháborúban. A szír vezető interjújában azt mondta: Teherán valóban „sokoldalú támogatást” ad rendszerének, de tagadta, hogy szárazföldi csapatokat is küldött volna. Más források viszont azt írják, hogy Iránból folyamatosan érkeznek csapatok a libanoni Hezbollah – szintén irániak által kiképzett és felfegyverzett – erőihez. A mostanában bevetett iráni erők egy része állítólag kényszersorozott afgán vendégmunkásokból áll.

Az amerikai védelmi minisztérium közben meglehetős részletességgel ismertetett hírszerzési adatokat a szíriai orosz katonai szerepről. A The New York Timesban (NYT) ismertetett hírszerzési jelentés szerint egy Latakiához közeli bázison fél tucat T–90-es harckocsi, 15 önjáró tarack, 35 páncélozott harcjármű található. Kétszáz orosz tengerészgyalogoson kívül további 1500 fő állomásozik ott. A létszám csak növekedhet, hiszen a múlt héten is 15 óriási An–124-es Ruszlán (NATO kódja Condor) szállítógép – Iránon és Irakon átrepülve – a támaszpontra hadfelszerelést és személyzetet vitt. Szergej Lavrov külügyminiszter nem tagadta az orosz jelenlétet, de azt állította, hogy harcoló alakulataik nincsenek Szíriában. – Expedíciós haderő, egy nagyobb harcoló erő kiépítésének folyamata lehet ez – nyilatkozta a NYT-nak Jeffrey White, az amerikai katonai hírszerzés (DIA) volt elemzője. Ez erőfölényhez juttatná a rezsimet.

Az orosz lépést stratégiai elemzés alapozhatta meg. A Nyugat és az arab államok által preferált szíriai felkelők szétaprózottak, egymással is harcolnak. Az Iszlám Állam lett az általános ellenség, de csupán légi csapásokkal nem semmisíthető meg. Többre pedig a nyugatiak nem hajlandók. A pillanat alkalmas a rezsim dominanciájának visszaszerzéséhez. Eközben az orosz diplomácia egyes felkelőcsoportokkal és (az őket pénzelő) arab monarchiákkal is intenzíven tárgyal.