Palesztin belharcot is okoz a függetlenség elismertetése
Az ambiciózus elképzelés szerint a két fél 2012 végére meg is állapodna a békéről. „Egy hónapon belül előkészítő tárgyalásokat kell lefolytatni a a két félnek, amelyeken az érdemi egyeztetésekről állapodnak meg. Deklarálják elkötelezettségüket a folyamat mellett, és menetrendet készítenek, amelynek értelmében legkésőbb 2012 végéig meg kell születnie az izraeli-palesztin konfliktust rendező békemegállapodásnak” – hangzik az USA, az EU, Oroszország és az ENSZ képviselőiből álló közel-keleti kvartett békefelhívása.
Az ENSZ-közgyűlés előtt tartott beszédében a héten Nicolas Sarkozy francia elnök javasolt valami hasonlót, a kvartett pedig most azt várja, hogy a mostani felhívásra mind Izrael, mind a Palesztin Hatóság pozitívan reagál.
Hogy puszta arcmentési kísérletről van-e szó a nemzetközi közösség részéről azután, hogy a diplomáciai erőfeszítések ellenére Mahmúd Abbasz palesztin elnök pénteken a független Palesztina elismerésére kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, az egyelőre nem világos, de az előjelek nem túl biztatóak. Legutóbb 2010 szeptemberében szakadtak meg a közvetlen izraeli-palesztin béketárgyalások, miután tiltakozásul a Ciszjordániában épített és építési engedélyt kapott zsidó telepek miatt a palesztinok felálltak az asztaltól. Tel-Aviv szerint a béke fő akadályát nem a telepek jelentik, hanem az, hogy a palesztinok nem hajlandók elismerni Izrael államot.
Bár a palesztin függetlenség elismerése az ENSZ BT-ben minden bizonnyal elbukik az előre megígért amerikai vétón, Ciszjordániában nagy tömegek ünnepelték tegnap és ünneplik ma is Abbasz és a Palesztin Hatóság lépését. „Lelkünkkel és vérünkkel védjük Palesztinát” – hangzik szerte a Fatah irányítása alá tartozó területen, Gázában viszont, ahol a szélsőséges Hamász az úr, vajmi kevés jut el az eufóriából.
Az egyik Hamász-szóvivő, Szalah Bardawil szerimnt Abbász ellenszegült a palesztin nép akaratának, amikor pénteken az 1967-es határok között kérte Palesztina függetlenségének elismerését. „A palesztin föld 80 százaléka így Izraelé marad” támasztotta alá a biztonsággal kapcsolatos tel-avivi aggályokat a szélsőséges szervezet politikusa.
Pénteken egyébként Budapesten is utcára vonultak a palesztin szimpatizánsok. Az Index beszámolója szerint a mintegy száz fős tömeg egy része a Palesztin-Magyar Közösség tagjaiból állt: egyrészt palesztin-magyar fiatalokból és Magyarországon élő palesztinokból, akik magyarul és arabul skandálgatták a függetlenséget éltető jelszavaikat, illetve Jobbik-hívekből és más szélsőségesekből, akik nyíltan „a zsidók ellen jöttek ki”.
