Az antiszemitizmus és a rasszizmus növekvőben van Magyarországon, ez ellen az országnak sokkal többet kell tennie – mondta tegnap Washingtonban Fellegi Tamás. Az Orbán-kormány egykori fejlesztési minisztere a képviselőház külügyi bizottságának egyik, az emberi jogokkal is foglalkozó albizottsága előtt tanúskodott. A téma az antiszemitizmus újjáéledése és terjedése volt a világban, azon belül is elsősorban Európában. Több felszólaló kifejtette: az antiszemitizmus terjedése aggasztó jelenség, mert nem csak a zsidókra, hanem minden kisebbségre, vallási csoportra veszélyt jelent. Többen egyetértettek abban is: a gyűlölködő megszólalásokat nem betiltani kell, hanem felszólalni ellenük. Azt is kiemelték, hogy a kormányoknak világszerte többet kell tenniük e kérdésben, erélyesebben kell fellépniük.

Fellegi Tamás érkezik a sajtótájékoztatóra. Ő marad a főtárgyaló

Fellegi az interneten is követhető meghallgatáson elmondta: úgy véli, az antiszemitizmus terjedésének Magyarországon összetett okai vannak. Az egyik az, hogy az emberek frusztráltak a demokratikus átmenet tökéletlensége miatt. Szerinte az országban a Jobbik az egyetlen egyértelműen antiszemita párt; a Jobbik és a többi párt, így a Fidesz között is „világos választóvonal” húzódik. Az egykori miniszter szerint fontos megjegyezni, hogy antiszemita párt sosem került be a magyar kormányba, és hozzátette: a Jobbik azután került be a parlamentbe, hogy a demokratikus Magyarország történetének első húsz évében a kormányok a „gazdasági összeomlás szélére sodorták” az országot. Fellegi hosszan beszélt arról, hogy Magyarországon a zsidó kultúra reneszánszát éli: fesztiválok, táborok sokasága biztosít programot, és kötelező a holokauszt oktatása az állami iskolákban.

Fellegi a helyi idő szerint reggel 9-kor kezdődött meghallgatáson a második panelban szólalt fel. ­Chris Smith, az albizottság New Jersey-i (republikánus) képviselőjének kérdésére válaszolva elmondta: az antiszemitizmus erősödésére adott hivatalos magyar választ nem volt „kifogástalan”, előfordult, hogy a kormány túl lassú volt, későn ítélte el a rasszista vagy antiszemita megnyilvánulásokat. Ám úgy vélte, hogy általánosságban a kormány jó irányba tart. Megemlítette, hogy Orbán Viktor a Focus című német magazinnak tavaly nyáron adott interjújában „zéró toleranciát” hirdetett az antiszemitizmussal és a cigányellenességgel szemben. Azt is felidézte: a miniszterelnök a parlamentben ítélte el Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő felszólalását, amelyben a zsidó képviselők és kormánytagok listázását követelte.

Fellegi szavaira reagálva Andrew Srulevitch elmondta: a magyar kormány valóban tett előremutató lépéseket, ám eddig még nem mondta ki, hogy a Jobbik nem csak politikai ellenfél, hanem olyan szervezet, amely veszélyt jelent a magyar demokráciára. Az amerikai székhelyű Rágalmazásellenes Liga európai ügyekért felelős igazgatója szerint az sem mentség, hogy Orbán Viktor amerikai segítséget kért az amerikai szerveren működő kuruc.info weblap bezáratásához. Srulevitch közölte: a Jobbik honlapján is talált példákat holokauszt-tagadó szövegekre. „Pedig én még magyarul sem tudok!” – mondta. Fellegi Tamás azt választolta: teljesen egyetért Srulevitch értékelésével, Magyarországnak többet kell tennie azért, hogy ne a „rossz irányba fejlődjenek” a dolgok a rasszizmus és antiszemitizmus kérdésében.