„Németország meg fog változni” - Merkel elismerte a felelősségét, de nem hátrál

A kancellár-pártelnök azt követően ismerte el a kialakult helyzetért viselt felelősségét, hogy a CDU elnöksége értékelte a tartományi jogú fővárosban vasárnap rendezett képviselőházi választás eredményét. Ezen a néhai Konrad Adenauer, illetve Helmut Kohl pártja történelmi mélypontra süllyedt: a CDU  közel hat százalékpontot veszített 2011-hez képest, a voksok mindössze 17,6 százalékát sikerült begyűjtenie. Messze elmaradt attól, ami egy nagy néppárttól elvárható lenne. A választók egyértelműen a menekültpolitika miatti elégedetlenségüknek adtak hangot, ugyanezért büntették a CDU-t korábban Baden-Württembergben, Rajna-Pfalzban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában.

A német társadalom alsóbb, de immár polgári rétegeiben is terjedő dühből, az iszlamista terrortól való félelemből egyértelműen a migráció-, és muzulmán-ellenes jobboldali-populista Alternatíva Németországnak profitált. Az AfD két év leforgása alatt a semmiből indulva immár a tizenhat tartományi parlamentből tízbe katapultálta magát.

Merkel hétfőn elismerte, azért is visszaforgatná az idő kerekét, hogy Németország jobban felkészülhessen a tavalyihoz hasonló, egymilliónál is több menekültet oda sodró válságra. Menekültpolitikáját ezzel együtt változatlanul helyesnek tartja, szerinte a problémákat az európai szolidaritás hiánya okozza.

Merkel kiállt a Törökországgal kötött egyezség és a balkáni útvonal lezárása mellett, ezeknek köszönhetően idén csökkent a Németországba érkező menekültek száma. – Németország meg fog változni, de Németországot nem lehet megrengetni, ez még tavaly sem következett be – hangoztatta Merkel, akit a bajor testvérpárt, a CSU vezetői folyamatosan azzal üldöznek, hogy radikálisan változtasson menekültpolitikáján. Bajorországban legközelebb 2018 őszén esedékesek a tartományi választások. Horst Seehofer CSU elnök és bajor tartományi kormányfő számára létfontosságú, hogy az AfD-t a müncheni parlamenten kívül tartsa és megőrizze a CSU abszolút többségét.

Közben Christian Kern osztrák kancellár szombatra Bécsbe menekültügyi csúcsra hívta tíz ország (Németország, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Macedónia, Románia, Bulgária, Albánia és Görögország) kormányfőit. A találkozó a schengeni külső határok további megerősítéséről fog szólni. Egyes megfigyelők szerint a bécsi fórum politikailag eltemetheti a menekültek befogadását (Willkommenskultur), amelyet amúgy is alaposan megtépáztak a terrorakciók, illetve a szilveszteri kölnihez hasonlatos tömeges szexuális zaklatások.

Míg Ausztria még Kern elődje, a menekültpolitikai cikk-cakkba belebukott Werner Faymann kancellársága idején bevezette a menekültek befogadásában a felső határt (évi 37.500 fő), Merkel egyelőre hallani sem akar ilyesmiről. Pedig Seehofer és a CSU folyamatosan a befogadási plafon elrendelésével revolverezi a kancellárt. 

Kern realista, s július végén Budapesten is elismerte: Ausztria a Magyarország déli határain felhúzott kerítés haszonélvezője, mert azóta jóval kevesebb menekült érkezik. A kancellár azt az orbáni modellt is átveszi, miszerint Bécs rendőrökkel vagy katonákkal segítené a  balkáni útvonal lezárását – ahogy azt a budapesti kormány teszi a macedón határra küldött magyar rendőri egységgel.