Andor László

Népszabadság - Teknős Miklós

A múlt csütörtöki elnök- és külügyminiszter-választó csúcs után José Manuel Barroso gyorsan összeállította a második bizottságát. Egy hét alatt összepárosította a neveket és a tárcákat, és az Európai Parlamentnek (EP) tett ígéretéhez híven figyelembe vette a kontinens előtt álló nagy kihívásokat is, a gazdaságtól egészen a klímaváltozásig. Az utolsó pillanatig egyezkedések folytak azonban Brüsszelben, mert a britek aggódva figyelték, hogy a franciák Michel Barnier biztossal megkaparintották a belső piac szabályozásának portfólióját, amely magában foglalja a pénzügyi szolgáltatásokat is. London attól tart, a pénzügyi központkén játszott szerepét kívánja gyengíteni Párizs.

A magyar közgazdász, Andor László eleve gazdasági tárcát kért az őt jelölő magyar kormány révén, és a foglalkoztatási és szociális ügyek tartoznak majd alá. Azaz azok a kérdések, amelyek az unió fejlődése, a lisszaboni stratégia teljesítése és a válság utókezelése szempontjából szintén stratégiaivá válnak a jövőben.

– Nagyon örülök Barroso elnök döntésének. Komoly szakmai feladatnak tartom ezt egy olyan területen, ahol Európa, részben a válság miatt, súlyos gondokkal küzd. Más biztosokkal, az Európai Parlamenttel és a tagországok kormányaival összefogva mérhető eredményeket kell produkálnunk a foglalkoztatás bővítése és a szociális problémák enyhítése terén. Mindenekelőtt ezt várja el tőlünk félmilliárd európai állampolgár – mondta lapunknak Londonból Andor, aki az EBRD igazgatói székéből áll fel, hogy átvegye új hivatala irányítását.

A tizenhárom konzervatív, nyolc liberális és hat szocialista tagot számláló új Bizottság legfontosabb feladatának a válságkezelést, a gazdasági növekedés serkentését, a versenyképesség ösztönzését, a klímavédelemnek megfelelő gazdasági kibontakozást, a munkanélküliség csökkentését nevezte Barroso, aki nem vont párhuzamot a régi és az új testület között, amikor jövendő csapatát erősnek minősítette.

A biztosokat januárban hallgatja meg az Európai Parlament, hiszen a jelöltek időt kapnak a felkészülésre, és a törvényhozás munkarendje is kötött. A meghallgatások után az illetékes bizottságok véleményezik az egyes jelölteket, de a január végi plenáris ülésen az egész Bizottságról szavaznak a képviselők, az egyes jelöltekről nem.

Az EP néppárti frakciója már jelezte: megvizsgálja a jelöltek múltját, nem kötődtek-e antidemokratikus rezsimekhez. Igaz, Joseph Daul frakcióvezető szerint nem lesz boszorkányüldözés. A fideszes néppárti delegáció már korábban kifejtette: nem támogatja Andor jelölését, ám a jelek eddig arra utaltak, hogy megfúrni nem tudják. A brit Ashton közben cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy a nyolcvanas években, atomfegyver-ellenes szervezet tagjaként szovjet pénzből is finanszírozták volna e tevékenységüket. A cseh és a szlovák jelölt pedig Moszkvában tanult a diplomata és újságíróképző Nemzetközi Kapcsolatok intézetében.

Az integráció szempontjából alapvető fontosságú versenyügyi tárcát a spanyol Joaquin Almunia vezeti majd, aki eddig a gazdasági és monetáris ügyeket vitte, vagyis ő felügyelte a stabilitási paktum végrehajtását. Az ő posztjára a finn Ollie Rehn kerül, aki eddig a bővítést próbálta előmozdítani. Az új “klímaposzt” a dán Connie Hedegaardnak jutott, aki a koppenhágai globális konferencia előtt miniszterként szakértelmével hívta fel magára figyelmet. Az Európai Központi Bank elnöki székére áhítozó Németország jelöltje, Günther Oettinger a stratégiaivá vált energiatárcát szerezte meg. A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat a belga Karel De Gucht örökli Ashtontól.

A lengyel Janusz Lewandowski a reformra szoruló uniós költségvetést tekinti át, a román Dacian Ciolos, a közös agrárpolitikát, a bővítést a cseh Sefan Füle, a digitális fejlesztést a holland Neelie Kroes, aki eddig a versenyügyeket vitte. A szlovén Janez Potocnik a kutatási portfóliót a környezetvédelmivel váltja fel, vagyis a klíma és a környezetvédelem külön kézbe kerül. Helyére az ír Marie Geoghegan-Quinn kerül. A bolgár Rumiana Jeleva a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segélyezésért, a lett Andris Piebalgs a nemzetközi fejlesztéspolitikáért felel majd, utóbbi eddig az energiatémában merült el. A litván Algirdas Semeta, aki csak a júniusi parlamenti választások után jött Brüsszelbe az adóügyi tárcát veszi át a távozó Kovács Lászlótól. Az iparügy a németektől az olaszokhoz kerül, a továbbszolgáló Antonio Tajani személyében.

Talán kissé meglepő, hogy a tudásgazdasági tárcából az alapjogi kérdésekre tér át a luxemburgi konzervatív Viviane Reding. A poszt létrehozását ugyanis az európai liberálisok követelték. A belügyi feladatot ugyanakkor a svéd liberális Cecilia Malmström vállalja.

A további tárcák. Oktatás: Andrioulla Vassiliou (ciprusi), adminisztráció: Maros Sefcovic (szlovák), közlekedés: Sim Kallas (észt), regionális politika: Johannes Hahn (osztrák), halászat: Maria Damanaki (görög), egészségügy: John Dalli (máltai). Az eddig nevetséget kiváltó többnyelvűségi tárca megszűnt, beépült az oktatásiba.

"Andor László alkalmas foglalkoztatási, szociálisügyi és esélyegyenlőségi uniós biztosnak"

Bajnai Gordon szerint elismerés Magyarország számára, hogy egy ilyen fontos területet, a foglalkoztatási, szociálisügyi és esélyegyenlőségi tárcát kapja meg a magyar uniós biztosjelölt az Európai Bizottságban. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy ez óriási felelősség is, mert ez a terület talán a legfontosabb a válságkezelés szempontjából.

Véleménye szerint a döntés azt mutatja, hogy megvan Andor László személye és felkészültsége iránt a bizalom. Andor László alkalmas foglalkoztatási, szociálisügyi és esélyegyenlőségi uniós biztosnak - jelentette ki a kormányfő.