A szíriai felkelők melletti kiállás megtagadása súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának nagyhatalmaiban megvan-e a politikai akarat a nemzetközi béke és a biztonság megőrzésére – áll az Amnesty International (AI) csütörtökön Londonban kiadott éves világjelentésében, amely szerint az elmúlt egy évben száznál több országban kellett elszenvedniük kínzást és más embertelen hatósági bánásmódot a helyi rezsimek ellen fellépő tiltakozóknak.

A világ legnagyobb emberi jogvédő csoportjának 2012-es globális jelentését ismertetve Salil Shetty, az AI főtitkára felidézte, hogy Oroszország és Kína – a nemzeti szuverenitás elvére hivatkozva – megvétózta a Szíriával kapcsolatos biztonsági tanácsi határozattervezetet, amely a hatósági erőszak beszüntetésére és távozásra szólította volna fel Bassár el-Aszad szíriai elnököt.

Shetty szerint "semmi újdonság" nincs abban, hogy a BT nagyhatalmai a vétó erejével "forgatják fel" a nemzetközi békét és biztonságot. Oroszország – illetve korábban a Szovjetunió – és az Egyesült Államok együtt összesen kétszáznál több alkalommal élt vétójogával, és ennek "sokszor egyértelmű politikai következményei voltak".

Az Amnesty International főtitkára szerint úgy tűnik: az ENSZ BT állandó tagjai olyankor kelnek a nemzeti szuverenitás védelmére, amikor saját magatartásukat kell leplezni, vagy amikor ez az elnyomó kormányokkal ápolt különleges – és kifizetődő – viszonyuk megőrzését szolgálja.

Az AI 418 oldalas csütörtöki jelentése szerint a szíriai ENSZ-határozat ügyében emelt orosz vétó után olyan beszámolók láttak napvilágot, hogy Oroszország állami fegyverkereskedő cégén keresztül folytatta a fegyverszállításokat a szíriai kormánynak. A szervezet idézi a szíriai védelmi minisztérium egy volt pénzügyi illetékesét, aki januárban dezertált, és arról számolt be, hogy a szíriai orosz fegyvereladások meredeken emelkedtek a felkelés kezdete óta.

Az Amnesty-jelentés szerint "nyilván nem meglepő", hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja a világ legnagyobb fegyverkereskedő országcsoportja is egyben. Az emberi jogi szervezet a csütörtökön ismertetett idei világjelentésben kimutatja, hogy az öt ország együttes részaránya a világ fegyverkereskedelméből legalább 70 százalék; ebből egyedül az Egyesült Államokra 30 százalék, Oroszországra 23 százalék jut.

Az öt állandó biztonsági tanácsi tagállam "felelőtlen" fegyvereladásai számtalan polgári személy halálához, valamint az emberi jogok és a hadviselési szabályok súlyos megsértéséhez vezettek világszerte.

Az Amnesty International adatai szerint tavaly legalább 101 ország hatóságai alkalmaztak kínzást és más embertelen bánásmódot olyanok ellen, akik kormányellenes megmozdulásokon vettek részt, és a nemzetközi közösség mindeközben változatlanul ellátja fegyverekkel az elnyomó rezsimeket.

Az AI jelentése szerint évente 500 ezren halnak meg világszerte fegyveres erőszak következtében, és a szervezet által dokumentált emberi jogsértések 60 százalékában kaptak szerepet kézi- és könnyűfegyverek.

Mindeközben a világon mindössze 35 ország tesz közzé hivatalos adatokat hagyományos fegyverzetexportjáról.

A halálbüntetés teljes betiltásáért évtizedek óta küzdő Amnesty International ugyanakkor eredményeket könyvelhetett el ebben a küzdelmében.

Az idei világjelentésből kiderül, hogy amikor az AI e kampányát 1977-ben elkezdte, mindössze 16 olyan ország volt a világon, amely addigra eltörölte a halálbüntetést minden bűncselekmény esetében, mára azonban 141-re emelkedett az e büntetésfajtát már nem alkalmazó országok száma.

A világ 198 országa közül tavaly huszonegyben hajtottak végre kivégzéseket; ez egyharmadával kevesebb a tíz évvel ezelőttinél. Mindazonáltal 2011-ben világszerte 18 750 halálra ítélt ült siralomházban, és Iránban, Észak-Koreában, Szaúd-Arábiában és Szomáliában nyilvános kivégzéseket is végrehajtottak – áll az Amnesty International idei világjelentésében.

A jelentés Kínáról szóló fejezete kiemeli, hogy a kínai hatóságok tavaly is "széleskörűen" alkalmazták a halálbüntetést, nem erőszakos jellegű bűncselekmények esetén is. A kínai kormány változatlanul államtitokként kezeli, hogy az országban hány halálbüntetést szabnak ki és hajtanak végre, de ezrekre tehető a Kínában tavaly kivégzettek száma – áll az Amnesty International csütörtökön ismertetett idei világjelentésében.

Az Egyesült Államokban az AI összesítése szerint 2011-ben 43 elítéltet végeztek ki, és ezzel 1277-re nőtt az Amerikában végrehajtott halálos ítéletek száma azóta, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság 1976-ban feloldotta a kivégzésekre elrendelt moratóriumot.

A közép-kelet-európai térségről szóló fejezetekben az AI kiemelten foglalkozik a roma lakossággal szembeni diszkriminációval. A Romániáról szóló fejezet aggasztónak nevezi, hogy még az államfő és más magas rangú köztisztviselők is "negatív etnikai sztereotípiákat" használnak a roma közösséggel kapcsolatban.

Az Amnesty-jelentés szerint tavaly nyáron Nagybánya (Baia Mare) hatóságai betonfalat emeltek egy lakókörzet köré, ahol roma családok éltek.

A Szlovákiáról szóló rész szerint tavaly változatlanul érkeztek beszámolók arról – és ezt az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is megállapította –, hogy a roma gyerekeket ténylegesen elkülönítik a szlovák iskolákban, illetve gyakran enyhe értelmi fogyatékosoknak fenntartott osztályokban helyezik el őket.