A dalai láma a washingtoni privát találkozó után. A Fehér Házban nem készült fotó, csak a hátsó bejáratnál

Reuters - Jason Reed

Erről Jang Csie-cse (Yang Jiechi) külügyminiszter beszélt sajtóértekezletén. Szerinte az öntudatos új kínai diplomáciai hozzáállással csak az ország alapvető érdekeit akarják megvédeni, azt nem szabad harciasságnak tekinteni.

Kínát felháborította, hogy Washington januárban bejelentette: 6,4 milliárd dollár értékű hadifelszerelést szállít Tajvannak - a Peking által magának vindikált, önálló kormánnyal rendelkező szigetnek. Kína válaszul felfüggesztette a katonai csereprogramjait az USA-val és megtorlással fenyegette az üzletből részt vállaló amerikai repülőgépgyártó cégeket.

Peking rossz néven vette azt is, hogy az amerikai elnök a Fehér Házban fogadta a függetlenségre törekvő Tibet száműzetésben élő vallási vezetőjét, a dalai lámát. Jang szerint mindkét lépés sérti országa érdekeit, "az Egyesült Államoknak komolyan kellene vennie Kína álláspontját és tiszteletben tartani az alapvető kínai érdekeket" - jelentette ki. Arra nem tért ki, hogy vajon két magas rangú amerikai tisztviselő minapi pekingi látogatása javított-e a kapcsolatokon.

James Steinberg külügyminiszter-helyettes és Jeffrey Bader, a Fehér Ház ázsiai főtanácsadója többek között az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatokról és az iráni atomprogramról tárgyalt. Jang csupán azt mondta, hogy a két fél elmélyült és nyílt légkörű tárgyalásokat folytatott, de nem részletezte ezeket, illetve annyit jegyzett meg az Irán ellen készülő ENSZ-szankcióról, hogy "Peking szerint még nem aknázták ki a diplomáciai megoldás lehetőségeit".

Ami a vitás gazdasági jellegű kérdéseket illeti, mindkét oldalon terjedelmes a lista. Washington visszatérő panasza, hogy Kína szándékosan nem értékeli fel valutáját. Peking viszont kifogásolja, hogy az USA pótvámot vetett ki a kínai acélcső árura. Feszültségek vannak a Google körül is, az amerikai cég szerint Peking feltörte e-mail rendszerét, amit Hillary Clinton külügyminiszter az internet cenzúrázásaként el is ítélt. Kína a maga részéről "információs imperializmussal" vádolja az USA-t és visszautasította Clinton kritikáját, "amely rontott a két ország viszonyán".

Kapcsolódó cikkek: Ne temessük Amerikát! | A lámának nincs olaja | Veszedelmes viszonyok | Verbális háborúban Kína és az USA | Kína képmutatással vádolja Washingtont az emberi jogi jelentés kapcsán