Obama és Medvegyev 2009.július 7-én
Reuters - Jim Young Szó esett így a „feszültség csökkentésének” szükségességéről – legutóbb hétfő éjjel érkezett jelentés fegyveres incidensről a szakadár Dél-Oszétia és Grúzia között. Obama hangsúlyozta a nemzetközi monitormechanizmusok fontosságát.

Az amerikai szenátus európai ügyek albizottságában eközben meghallgatást tartottak az évforduló apropóján. A kedd délutáni fórumon amerikai külügyi és védelmi illetékesek nem zárták ki a fegyverszállítást Grúzia javára. Philip Gordon, az illetékes külügyi államtitkár emlékeztetett, hogy nincs érvényben lévő fegyverembargó Tbiliszivel szemben.

A Pentagon képviseletében megjelent Alexander Vershbow államtitkár pedig azt mondta a törvényhozóknak, ugyan az országot segítő katonai segítség a képzést, a grúz fegyveres erők modernizációját célozza, de „más típusú segítség is szóba jöhet. Semmi olyasmi sincsen, ami ne jöhetne szóba.” A nyilatkozatnak azt követően külön jelentősége van, hogy az amerikai fővárosban hűvösen fogadták, amint Mihail Szaakasvili grúz államfő azt nyilatkozta a The Washington Postnak: országa nehézfegyverzetre is igényt tart. 16 millió dolláros katonai segítségről tárgyalnak idén, miközben a teljes nem katonai amerikai segélycsomag 1 milliárd dollár. Az illetékesek megerősítették: az USA nem egyezkedik Moszkvával a grúzok feje felett, továbbra is kiáll az exszovjet köztársaság területi integritásáért, és a diplomáciai porondon akadályozza a szakadár Dél-Oszétia és Abházia elismerését.

Joe Biden alelnök minapi, tbiliszi vizitjével összhangban – ami Obama moszkvai látogatása után egyfajta fájdalomdíjként tűnt fel – a védelmi államtitkár megerősítette: nincs katonai megoldás a szakadár területeknek Grúziába való reintegrálására, és Washington nyomást gyakorol a tbiliszi vezetésre, hogy tanúsítson önmérsékletet.

Gordon részletesen is kifejtette, hogy – az eddig amúgy meglehetősen Szaakasvili-párti – Egyesült Államok milyen reformokat vár el Grúziától a 2013-as elnökválasztásra való felkészülés jegyében. Így szólt a sajtó, az igazságszolgáltatás függetlensége, a politikai pluralizmus, a civil társadalom, az intézményi „fékek és egyensúlyok”, valamint a választási mechanizmusok tisztaságának erősítéséről. Vagyis éppen olyan szempontokat említett, amelyek Oroszország amerikai és általában nyugati megítélése kapcsán is rendre felmerülnek. Mindezek erősítése Washington hitelét is növelné, amikor Grúzia (és Ukrajna) a NATO-ba vezető útját egyengeti. 

Kapcsolódó cikkek: Obama-Medvegyev szeptember 23-án New Yorkban | Moszkva nem köt csereüzletet Washingtonnal | Orosz fegyverkezés "belső használatra" | Amerika újra népszerűbb Oroszországnál | A NATO folytatja Moszkvával is