Washingtoni védelmi minisztériumi illetékesek csütörtökön kiszivárogtatták az amerikai sajtónak, majd később az elnök is megerősítette: a tervezett ezer helyett több mint ötezer amerikai katona marad Afganisztánban még 2017-ben is. Barack Obama eredeti célja az volt, hogy elnöki mandátuma lejárta előtt hazavigye csaknem az összes amerikai katonát.

Az USA nélkül nem megy. Amerikai katonák egy májusi kabuli merénylet helyszínén Mohammad Ismail / Reuters

Ehhez képest a csapatkivonások üteme is lassul. Jelenleg 17 ezer NATO-katona van Afganisztánban, közülük 9800 amerikai. Ők 2016-ban ott is maradnak. Valamikor a jövő év végén vagy 2017 elején csökkentik a számukat 5500 főre. Arról még nincs döntés, a többi NATO-tagország hány katonával képviselteti magát a következő években.

Az eredeti tervek szerint két év múlva már csak ezer amerikai katona maradt volna Kabulban, az amerikai követségen belül. Ehelyett 5500 amerikai kiképző és tanácsadó marad, és Kabulon kívül fenntartják a bagrami légi bázist, valamint a dzsalálábádi és a kandahári támaszpontot is. Az ezerfős kontingens fenntartása évi tízmilliárd dollárba került volna, az 5500 fő ennél csak ötmilliárddal kerül majd többe. Az amerikai csapatok továbbra is képzik majd az afgán katonákat, illetve kutatnak az al-Kaida, az Iszlám Állam és más, a közép-ázsiai országban menedéket talált terrorszervezetek tagjai után.

Obamát hónapok óta a csapatkivonások lassításáról győzködték katonai vezetők és a kongresszus több tagja is – emlékeztet a The New York Times. Ugyanezt kérte tőle Asráf Gáni afgán elnök is, aki szerint az ország biztonsági erőinek nagy szüksége van az amerikai és a NATO-csapatok segítségére a tálibok ellen. Utóbbiak épp a múlt hónapban okoztak meglepetést, amikor váratlanul elfoglalták a kulcsfontosságú várost, Kunduzt. Két hét alatt, a külföldi katonák segítségével sikerült őket kiszorítani onnan pár nappal ezelőtt. Amerikai illetékesek hozzátették, hogy a csapatkivonás lassítása nem közvetlenül Kunduz eleste miatt történt, a döntést ugyanis több hónapos átfogó vizsgálat után hozták meg.

A helyzet súlyos. Az amerikaiak és szövetségeseik 14 éve harcolnak Afganisztánban, ám az afgán hadsereg jelenleg is „fenntarthatatlan ütemben” veszíti el az embereit, a tálibok pedig több térségben visszaszorították őket. Az amerikai csapatoknak az elmúlt hónapokban többször is az afgánok segítségére kellett sietniük. Ez két héttel ezelőtt tragikus következményekkel járt, amikor az amerikaiak az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezet kunduzi kórházát bombázták le. A támadásban huszonketten haltak meg, az áldozatok mind ott dolgoztak vagy betegek voltak. Tálibok nem voltak közöttük. Barack Obama bocsánatot kért az esetért.