A lap úgy fogalmaz, hogy Kasztíliai Izabella és Aragónai Ferdinánd forog a sírjában, ugyanis a modern Spanyolország végképp szembefordult az egykori inkvizíciós döntéssel, amely révén a középkorban elűzték hazájukból a zsidókat. Az egykori száműzöttek leszármazottai, a világban szétszóródott szefárd zsidók a pénteki határozat szerint elnyerhetik a spanyol állampolgárságot úgy, hogy - az eddig érvényben volt spanyolországi törvényekkel ellentétben - a jövőben nem kell megválniuk jelenlegi állampolgárságukról sem.

„Adósságunk van a spanyol zsidókkal szemben a spanyol nyelv és kultúra terjesztéséért az egész világon” - idézi az izraeli lap a spanyol igazságügyi minisztert. Alberto Ruíz-Gallardón rámutatott: „Az elfogadott törvénynek nagy történelmi jelentősége van, nemcsak azért, mert múltunk olyan eseményéhez kötődik, amelyre nem vagyunk büszkék (mint a zsidók 1492-es kiűzetése), hanem azért is, mert ez a törvény a nyitott, plurális spanyol társadalom kifejezője is” - tette hozzá.

A miniszter elmondta, hogy sok család megőrizte egykori házuk kulcsát. Az állampolgárságot kérelmezőknek bizonyítaniuk kell spanyol eredetüket családneveikkel, nyelvtudásukkal, családfájuk ismertetésével, valamint be kell mutatniuk a szefárd vallási közösség részéről kiadott igazolást, noha nem kell vallásosnak lenniük.

A becslések szerint jelenleg mintegy három és fél millió szefárd zsidó él szerte a világban, főleg Franciaországban, Amerikában, Törökországban, Mexikóban, Argentínában, Chilében és Izraelben. A szefárd zsidók amerikai szervezete üdvözölte a spanyol kormány döntését.

A spanyol törvények eddig nem tették lehetővé a kettős állampolgárságot, kivéve, ha a szomszédos Portugáliában, Andorrában vagy az egykori gyarmatokon és a dél-amerikai országokban élőkről volt szó.

 A szakértők szerint 1492-ben, a spanyol zsidók kiűzetésekor mintegy háromszázezer szefárd zsidó élt Kasztíliai Izabella és Aragónai Ferdinánd spanyol királyságában.