galéria megtekintése

Aláírták a történelmi békeszerződést Kolumbiában

2 komment

NOL/MTI

A kolumbiai Cartagénában ünnepélyesen aláírták hétfőn a kormány és a FARC gerillaszervezet békeszerződését, amely a latin-amerikai országban 52 éve tartó fegyveres konfliktusnak vet véget.

A Végső megállapodás a konfliktus befejezéséről, a stabil és tartós béke megteremtéséről címet viselő dokumentumot a cartagenai Zászlók terén látta el kézjegyével Juan Manuel Santos kolumbiai államfő és Rodrigo Londono, mozgalmi nevén Timoleon Jimenez vagy Timochenko, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillaszervezetének vezetője.

Santos és Londono az aláírási ceremónián
Santos és Londono az aláírási ceremónián
John Vizcaino / Reuters

Santos ezután egy békegalambot formázó kitűzőt adott át a FARC vezetőjének, aki az ingére tűzte azt.

 

Az aláírási ceremóniát több mint 2500, magas rangú meghívott kísérte figyelemmel a helyszínen, 15 államfő, 30 miniszterelnök, 27 külügyminiszter érkezett a világ minden tájáról a történelmi jelentőségű eseményre, amelyre mindannyian fehérbe öltöztek. A jelenlévők között ott volt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, John Kerry amerikai külügyminiszter és Raúl Castro kubai elnök.

A ceremónián Londono ünnepélyesen bocsánatot kért a FARC áldozataiért. A szélsőbaloldali gerillák harca a hidegháborúból a világra maradt utolsó nagy konfliktus volt, amelynek a FARC 1964-es megalakulása óta eltelt 52 évben több mint 260 ezer ember esett áldozatul és a 46 ezer eltűntnek nyilvánított személy mellett 6,8 millió ember vált földönfutóvá.

„Bármit elérhetünk. Olyan országgá változtathatjuk Kolumbiát, amilyenről mindig is álmodtunk – a béke országává” – hangsúlyozta  a maga részéről Santos.

A megállapodás kétoldalú kötelezettségvállalásokat tartalmaz: a kolumbiai kormány részéről a széleskörű földreform végrehajtását, a kábítószer-ellenes stratégia átalakítását, a lázadók politikai életbe való integrálását, a konfliktus áldozatainak kárpótlását és az állami intézmények működésének kiterjesztésért az ország elhanyagolt térségeibe, a gerillák oldaláról pedig egyebek mellett a tejes fegyverletételt, és a béke építéséhez való hozzájárulást.

A szerződés egyik legvitatottabb eleme, hogy a bűntetteiket beismerő gerilláknak legfeljebb nyolc évi börtönbüntetésüket nem a rácsok mögött kell tölteniük, hanem helyette a konfliktus sújtotta települések újjáépítésében vehetnek részt.

A népszavazás nem lesz sima ügy
A népszavazás nem lesz sima ügy
John Vizcaino / Reuters

A békeszerződés értelmében a FARC leteszi a fegyvert és politikai párttá alakul, amit október 2-án még egy népszavazásnak is meg kell erősítenie. Ez nem lesz sima ügy. Kolumbiában sokakat dühít, hogy a FARC anélkül leteheti a fegyvert és kerülhet be politikai pártként a parlamentbe, hogy a képviselőit megbüntették volna a több mint öt évtizeden át tartó emberrablásokért, gyilkosságokért és más akciókért.

A kolumbiai Datexco közvélemény-kutató cég legutolsó felmérése szerint a megkérdezettek 55,3 százaléka támogatja a békét, 38,3 százaléka viszont a megállapodás ellen szavaz. A dél-amerikai ország kormánya, korábban azt közölte: bízik abban, hogy az aláírási ceremónia lendületet ad a támogatásnak.

Ha a referendum megerősíti a békeszerződést, az ENSZ 450 tagú katonai megfigyelő missziót küld Kolumbiába, akiknek az lesz a feladata, hogy megszervezzék a 7500 gerilla lefegyverzését. A tervek szerint a begyűjtött fegyvereket megsemmisítik, darabjaiból pedig emlékműveket építenek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.